Gróf Bánffy Miklós politikus-íróra az erdélyi arisztokrácia kiemelkedő alakjára emlékezett Pomogáts Béla irodalomtörténész 2013. január 30-án Budapesten az Aranytíz Kultúrotthonban. A Budapesti Székely Kör által rendezett esten fellépett Szabó András előadóművész, aki Bánffy Miklós műveiből olvasott fel részleteket.
Losonczi gróf Bánffy Miklós Kolozsvárott született 1873. december 30-án. Író, grafikus, politikus, külügyminiszter. Az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család tagja. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Budapesten végezte. 1906-tól 1909-ig Kolozs vármegye és Kolozsvár főispánja. 1916-ban IV. Károly koronázási ünnepségének kormánybiztosa – kezdte előadását a neves irodalomtudós.
1913 és 1918 között a magyarországi állami színházak, beleértve a Magyar Operaház intendánsa. 1916-tól a Kisfaludy Társaság tagja. Íróként a Kisbán Miklós álnevet használta.
1921. április 14. és 1922. december 19. között a Bethlen-kormány külügyminisztere. 1926-ban visszatért a Románia részévé vált Erdélybe. Felismerte, hogy az akkori romániai politikai viszonyok között a legfontosabb feladat a megmaradáshoz szükséges kulturális intézmények megtartása, a kisebbségi helyzet szorításában működésük biztosítása. Erkölcsileg és anyagilag támogatta a megmaradás szempontjából kivételes jelentőségű Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet, a magyar tudományosság erdélyi fellegvárát, az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, és a kisebbségi magyar közművelődés szervezetét, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.
Az Erdélyi református egyházkerület főgondnokává választották, amelyben Makkai Sándor, majd Vásárhelyi János püspök oldalán szerepe volt a magyar felekezeti iskolák megvédésében, megtartásában és gyarapításában.
Pomogáts Béla hangsúlyozta: – Jelentős szerepet játszott az erdélyi irodalmi életben, az Erdélyi Helikon szerkesztője lett. Nemcsak íróként, hanem grafikusként is maradandót alkotott. Az Erdélyi Szépmíves Céh által kiadott több könyvet illusztrált. Ő készítette az illusztrációkat Tamási Áron műveihez.
Miután Észak-Erdélyt Magyarországhoz visszacsatolták, 1940-ben a magyar országgyűlés behívott erdélyi felsőházi tagja lett. 1943-ban titkos megbízatással Bukarestben tárgyalt a Hitler-ellenes erőkkel, ez azonban a németek tudomására jutott, mire felgyújtották kastélyát Bonchidán, és a háború végéig nem térhetett haza. 1950-ben Budapestre költözött, s az akkori kommunista vezető elit szégyene, hogy nagy szegénységben érte a halál – zárta előadását Pomogáts Béla.
Jelenleg az egykori bonchidai kastély felújítása - magyar állami támogatással - folyamatban van, s Pomogáts Béla irodalomtörténész szerint célszerű lenne, ha az egykori birtok az erdélyi magyar kulturális élet egyik központi székhelyévé válhatna…
Frigyesy Ágnes
A szerző felvételeivel
Közzététel:
2013. február 8.