Hunyadi Mátyás és a székelyek

Hunyadi Mátyás és a székelyek címmel tartott előadást Szekeres Lukács Sándor az 1463. április 23-i Országgyűlés 550. évfordulóján, 2013. április 24-én a Budapesti Székely Kör szokásos szerda délutáni rendezvényén Budapesten, az Aranytíz Kultúrközpontban.

Szekeres Lukács SándorAz előadó hangsúlyozta: – Hunyadi Mátyást 1558. január 24-én a Duna jegén összegyűlt 40 000 főnyi nemesség egetverő lelkesedéssel választotta meg és kiáltotta ki Magyarország királyává. Hunyadi Mátyás idejében a Magyar Királyság Európa egyik legjelentősebb gazdasági, katonai és kulturális nagyhatalma volt, egyedül e nagyhatalom tudott gátat vetni a Török Birodalom terjeszkedésének. Hunyadi Mátyás rátermettségére jellemző, hogy már 14 éves korára Európa egyik legjobb bajvívó lovagja lett, de a katonai rátermettsége mellett ki kell emelni szinte páratlan szellemi tehetségét, hiszen Európa szinte összes nyelvét ismerte és használta. Magas fokú kulturális tehetsége, fizikai ereje bátorsággal és igazságossággal párosult. Ezért is tekintik a székelyek, mint ahogy a magyarok többsége, Mátyás királyt igazi nagy formátumú királyuknak, akire már életében is, de halálát követően mindig felnéztek.

HelyeiSzekeres Lukács Sándor szerint sajnos egyes magyarul író történészeink közül sokan folyamatosan fanyalognak, ha kiemelkedő személyiségeinkről vagy a magyarság történelmi szerepéről, kimagasló érdemeiről szól valaki. Folyamatosan igyekeznek kisebbíteni a magyarság Európában betöltött szerepét, mint ahogy Magyarország határait évszázadokon keresztül védő székelyekét is. Még a nagyrabecsült székely történészek közül is akad olyan, aki megkérdőjelezi azt a számadatot, hogy Hunyadi Mátyás idejében 32 000 székely katona harcolt a magyar király oldalán. Ami még érdekesebb, hogy az idegen zsoldosok számát ezek a történészek soha nem kérdőjelezik meg. A magyarságot lekicsinylő, magyarul író történészeink eszmefuttatásait az idegen történészek nagy előszeretettel veszik át, s csak nagyon ritka, aki tárgyilagosan igyekszik megközelíteni történelmünket.  A ritka kivételek közül feltétlenül meg kell említeni Nathalie Kálnoky, magyarul 2007-ben megjelent művét, melynek címe A nemes székely nemzet konstítúciói és privilégiumai. A francia jogásznő székely történelemmel kapcsolatos hozzáállása egyébképpen érthető, hiszen a férje, Kálnoky Farkas, híres székely család sarja, kiknek felmenői következetesen harcoltak a magyarság függetlenségéért.

A kommunista időszak történészei, amikor elhallgatják a székelyek történelmével kapcsolatos ismereteket, ezzel egyidőben igyekeznek kisebbíteni a magyarság szerepét is – mutatott rá az előadó.

SzekeresMajd így folytatta: – A székelyek jelenlétéről még csak említés sincs a „tankönyvben”, hiszen a 32 000 székely katona jelenléte valamiért zavarja a nemzeti tudatot elferdítő „nevelőket”, míg a hadiflottával együttműködő és Julier adatai szerinti 5 000 rác természetesen szerepel a tankönyvben, de a „korszerű” szocialista szóhasználattal „délszláv” néven.

KözönségMagyarország több, mint 500 éven keresztül Európa nagyhatalma volt, de ezt a tényt is valamilyen megmagyarázhatatlan okból a magukat magyar történészeknek hirdetők és ezt elhitetők még mindig elhallgatják, ezért is igyekeznek Mátyás királlyal kapcsolatos adatokat is szelektíven értelmezni és tudni. Pedig még a mohácsi vész utáni Európában is tudták, hogy milyen jelentős szerepet töltött be a magyarság, elég legyen csak Martinus Zeiler: A magyar királyság leírása, 1664-ben kiadott könyvéből pár mondatot idézni: „A magyar királyság a régi időkben igen nagy kiterjedésű volt, a Fekete-tengertől Ausztriáig, Lengyelországtól az Adria-tengerig terjedt, és több királyságot tartott uralma alatt.” „A többi királyságról és fejedelemségről ezúttal nem beszélve, példaként a szomszédos magyar királyság szolgálhat, amely hajdan oly nagy, hatalmas és erős volt, hogy más népek megrémültek tőle, s kevés hozzá hasonló volt a nap alatt.”

HelyeySzekeres Lukács Sándor kijelentette: – Azért, hogy tisztelettel emlékezhessünk Mátyás királyról és többet tudhassunk meg a nagy király és a székelyek kapcsolatáról, érdemes áttekinteni azokat az okleveleket, melyek 1458 és 1490 közötti időszakból maradtak ránk. A Székely Oklevéltárban fellelt emlékiratokat átvizsgálva láthatjuk, hogy már Mátyás király trónralépését követően alig egy évvel találunk olyan okleveleket, melyek alátámasztják az igazságosságra törekvő és székelyeket nagyrabecsülő intézkedéseket. A Mátyás királyra emlékező esten a fennmaradó történelmi értékű levelekből olvasott fel Helyey László színművész, aki rendszeres vendége lesz a Budapesti Székely Kör rendezvényeinek.

Frigyesy Ágnes
A szerző felvételeivel
Közzététel: 2013. 04. 30.

További olvasmányunk e témában
Budapesti Székely Kör