Állítsuk föl Bethlen Gábor emlékjelét Kolozsvárt!

Tisztelt Címzettek! Kedves kurátoraink, kitüntetettjeink és támogatóink!

Alapítványunk névadója Bethlen Gábor; erdélyi fejedelemmé választásának 400.évfordulója jegyében 2013-ban a Bethlen Gábor Emlékévet hirdettünk meg. Az Emlékév fővédnökeinek fölkértük: Lezsák Sándort, a magyar Országgyűlés alelnökét, a Kuratórium elnökét; Kató Bélát Erdély református püspökét, akik mindketten Bethlen Gábor-díjasok; s Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetest, aki Márton Áron Emlékéremmel, s Magyar Örökség-díjjal is elismert szolgálatot végez.

Az ő aláírásuk hitelesíti azt a FELHÍVÁST, amelyet szíves figyelmükbe ajánlunk. Kérjük szánjanak néhány percet arra, hogy rákattintanak az alábbi címre és elolvassák ezt:

FELHÍVÁS - Állítsuk föl Bethlen Gábor emlékjelét Kolozsvárt!

Amennyiben fontosnak tartják az abban foglalt célkitűzést, kérjük támogassák úgy, ahogyan módjukban áll, s ahogyan tudják. Megköszönjük, ha továbbítják rokonaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek, levelező partnereiknek. Jó lenne, ha olyan tehetős emberekhez is eljutna, akik felismerik e szoborállítás nemzeti együttműködést, önrendelkezést és megmaradást erősítő jelentőségét, s megfelelően támogatnák annak megvalósítását. Felajánlásaikat, javaslataikat, tájékoztató információikat honlapunkon rendszeresen közöljük. Kérjük, hogy a Bethlen Gábor Emlékévvel kapcsolatos leveleiket a bethlenalapitvany@gmail.com címre küldjék.

Tisztelettel és köszönettel: Bakos István ügyvivő kurátor

Budapest, 2013. július 11.

Tisztelt Címzettek!

Szeretnénk Bethlen Gábor egészalakos szobrát minél szélesebb körű társadalmi támogatottsággal, közadakozásból bronzba öntetni, majd erdélyi testvéreinknek adományozni.  Ők azt Kató Béla Erdély református püspöke vezetésével, a hóstátti Kétágú református templom kertjében fölállítják. Az adakozás gesztusa mellett, mivel a média eddig elhanyagolta ezt az ügyet, szükségünk van a régi módszer fölelevenítésére, hogy embertől- emberig szövődjön tartós szolidaritás, amelyre fölállítható a Nagy Fejedelem szobra.
Terjesszétek a FELHÍVÁSt! A gipsz-szobor a bronzöntőnél van, határidőre elkészül, s október közepéig a helyszínre kerül. Jegyezzétek elő a szoboravatást, készüljünk rá lélekben is.

Üdvözlettel: Bakos István ügyvivő kurátor

Böjte Csaba testvér fővédnöki buzdító beszéde

Bethlen Gábor zászlaját magasba emelni

Bethlen Gábor, nagy fejedelmünk megválasztásának 4oo. évfordulójára bontsuk ki a tüzes, lángnyelves zászlaját és hirdessük meg a párbeszéd, a kiegyezés évét! Sokan kérdezgetik, hogy mit kellene tegyünk ma, ebben az indulatoktól túlhevített, felbolydult világban népünk, egyházunk, a világ megmaradásáért?

Bethlen Gábor zászlaját szeretném a gyermekeinkkel magasba emelni, nem csak azért, mert az idén ünnepeljük fejedelemmé választásának 4oo. évfordulóját, hanem azért is, mert Erdély aranykorának a nagy fejedelme képes volt Erdély népeit meggyőzni, hogy együtt, közösen jobb, könnyebb élni, mint külön-külön, haraggal, gyűlölettel egymásnak feszülni, ellenségeskedéssel egymást kölcsönösen megbénítani. A nagy fejedelem előtt sajnos megtapasztalták e térség lakói, hogy mit jelent bizalmatlanul egymástól elfordulni, a másikat lenézve, gyűlölködve a pusztulás útján járni. Gondoljunk csak a szászok lakta Nagyszeben ostromára, vagy a Báthory Endre fejedelem szomorú halálára a székelyföldi Csíkszentdomokos határban!

Bethlen Gábor Marosillyén született, édesapja Bethlen Farkas korán meghalt, így édesanyjával, Lázár Fruzsinával, mint kisgyermek Gyergyószárhegyre költöztek a család ősi birtokára, itt nevelkedett fel az árva gyermek a Kárpátok között! 4oo évvel ezelőtt Kolozsváron megválasztott nagyfejedelmet én leginkább azért tisztelem, mert képes volt a magyarokat, székelyeket, szászokat, románokat, mindazokat, kik e térségben éltek egymással kiengesztelni, egy asztalhoz ültetni, és az így felszabadult erőket az országépítésre bölcsen befogni. Bármerre járunk szülőföldünkön, sokfelé még ma is láthatjuk a nagy fejedelem idejében épített kastélyokat, épületeket, megálmodott intézményeket. Úgy érzem, hogy nekünk nagy-nagy alázattal az Ő útján kell járnunk, mert minden más út fájdalomba, pusztulásba torkollik. Itt ebben a multikulturális térségben egymás nélkül csak egy megsebzett, bűnre épülő, torz világot teremthetünk.

Meg vagyok győződve arról, hogy bölcs szóval, alázatos érveléssel meg lehet győzni a román testvéreinket, hogy közös hazánkat, Romániát, s benne Erdélyt, melyet a nagyhatalmak most már az ő felelősségükre bízott, velünk, az itt élő kisebbségekkel szebbé, virágzóbbá lehet tenni. Oly sok probléma, feszültség van e határok között, az ország szabadesésben sodródik az eladósodás örvényében, a fiatalok - és nemcsak ők - áramlanak ki az országból, az egészségügy, a tanügy, de igazából minden szegmense az ország gazdaságának recseg - ropog, nem hiszem, hogy e sok bajra, sebre az ellenségeskedés, egymás kölcsönös hátráltatása lehetne a válasz?! Szerintem bárkinek, aki felelősséget vállal e térségért, Bethlen Gábor szellemében meg kell szólítania, szövetségre kellene hívnia mindazokat, akik szorgalmas munkájukkal, tudásukkal segíthetnek, hogy közös gondjainkat megoldva, a civilizált népek sorában mi is otthonra találjunk. Mert sokat elárul az a tény, hogy bár az Unió tagjai vagyunk, mégis a határokon tőlünk útlevelet, személyi igazolásokat kérnek, és nem léphetünk szabadon be abba a térségbe, melyhez tartozunk.

Árva gyermekeket nevelek, és megtapasztaltam, hogy tanulni, eredményeket elérni csak az a gyermek tud, aki békében, örömben, megelégedettségben él. Egy gyermek, aki szorong, fél, kiszolgáltatott, az nem nyúl a tankönyv után, az nem tud eredményeket elérni, a szorzótáblát megjegyezni, az legfeljebb sodródik, és könnyen agresszívvé válik, ön- és közveszélyes cselekedetekre vetemedik. Egy nagyobb közösség, egy nép, mely kiszolgáltatottságában meg van félemlítve, számukra előnytelen törvényekkel sarokba van szorítva, nem fog teljesíteni, adót fizetni, országot építeni. A szorongó, jogaiért harcoló emberek tömege az országnak hatalmas kárt, kiadást jelent. Egy szülő számára, a fájdalmában síró gyermeke nagy szégyen, egy állam, egy kormány számára a rájuk bízott emberek szenvedése, elkeseredése nemcsak megalázó, hanem erkölcsi halált is jelent. Olyan emberrel, aki a gyermekeit kínozza, sanyargatja, nem kötünk üzletet, hanem megvetéssel elfordulunk tőle.

Székelyföldön is - mint minden más terméknek  -, egy zsák cementnek negyede TVA-val (ÁFÁ-val) a vásárlás után egyenesen Bukarestbe csörgedezik. Nem lenne jobb, ha nyugodt békében az emberek házat építenének, vállalkozásokat indítanának, mint hogy szorongva, idegesen az utcán tüntetnének jogaikért? Azért, hogy térségünket a gyilkos gazdasági versenyben az összeomlástól, az államcsődtől megvédjük, nagyon fontos lenne, hogy nyugodtan, bizalommal, váll-váll mellett összefogva dolgozzunk mindannyian, kik itt élünk.

Népünk már sokszor békejobbot nyújtott a románok felé, minden alkalommal, amikor bármilyen kis feladattal, hatalommal bíztak meg erdélyi magyarokat Bukarestben, felelős munkával bizonyították nemcsak a hozzáértésüket, de a lojalitásukat is, így hiszem, hogy ez a párbeszéd nem a zéróról indul, folytatnunk kell a megkezdett kiegyezést!

Nagyon szeretném, ha Bethlen Gábor megválasztásának 4oo. évfordulójára kibontanánk nagy fejedelmünk zászlaját és meghirdetnénk a párbeszéd, a kiegyezés évét. Szeretettel kérem politikusainkat, hogy e nagy történelmi példa fényében merjenek újból és újból országunk minden felelős politikai tényezőjével egyeztetni, érvelni, bölcsen megegyezésre jutni, azzal a tudattal, hogy két ember között a legrövidebb út az egyenes beszéd!

Egy szebb jövőt, Isten közös országát építve: Csaba testvér

Továbbította: Frigyesy Ágnes újságíró
Közzététel: 2013. augusztus 21.