Jancsó Benedek emlékezete

Magyar sorskérdések a Szent Margit Gimnáziumban

Frigyesy Ágnes tudósítása és képriportja

„Magyar sorskérdések” címmel - évekkel ezelőtt - előadássorozatot indítottak Budapesten a Szent Margit Gimnázium Apor-termében. 2014. november 24-én kora délután a Jancsó Alapítvány két tagja mutatta be Jancsó Benedek történész, pedagógus, polihisztor munkásságát, valamint szóltak a román irredentista mozgalmakról, illetve Erdély elvesztéséről. A 160 éve született Jancsó Benedek életútját Jancsó Antal, a Jancsó Alapítvány kuratóriumának elnöke mutatta be, majd Jancsó András a Trianont követő történelmi korról beszélt. A többségében gimnazista fiatalok, mintegy nyolcvan diák érdeklődve hallgatta az előadókat, akik a diákoknak ajándékozták Jancsó Benedek emlékezete és a Pusztába kiáltott szó, Jancsó Benedek breviárium című két kötetet több példányban. A „Magyar sorskérdések” előadássorozat főszervezője Hévizi Józsa, a gimnázium történelem tanára, az Erdélyi Szövetség elnöke.

Jancsó Benedekről: A székelység számos olyan kimagasló tudóst adott a nemzetnek, akik maradandót alkottak a kultúra különböző területén. Közéjük tartozik Dr. Jancsó Benedek (1854–1930), akinek az életútját, a nemzet haladásáért és a székelységért végzett munkásságát – majd hetvenévnyi elhallgatás után – most kezdjük újra megismerni és fölfedezni. Igazi tudós tanár volt: irodalomtörténész és nyelvész, írt publicisztikát, tanulmányokat és történeti munkát, alapított és szerkesztett folyóiratot, ismerte azoktató-nevelő munka, valamint a népművelés elméletét és gyakorlatát, dolgozott az oktatásirányítás, a kultúrpolitika területén, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, a kisebbségpolitika és nemzetiségi ügyekelismert szakértőjének számított egész Európában. E néhány kiragadott példa is jól érzékelteti, milyen meghatározó szerepet töltött be a magyar szellemi életben és művelődésben.

A Bethlen Gábor fejedelemtől nemességet nyert család sarja a kolozsvári és bécsi egyetemi évek után a Szenczi Molnár Albertről szóló doktori értekezésével alapozta meg tudományos pályáját. Közel három évtizedig tanított középiskolában, nemcsak magyart és latint, hanem ha a szükség úgy kívánta, más tárgyakat is, volt osztályfőnök és gimnáziumigazgató is. A szakmai közélet szervezőjeként folyóiratot alapított, és tanulmányokkal, cikkekkel támogatta a középiskolai oktatás megújítását. Miniszteri megbízásra részletes elemzést készített Románia oktatásügyi és műveltségi helyzetéről, majd 1895-től a báró Bánffy Dezső vezette kormány nemzetiségi ügyosztályán dolgozott. A kisebbségi kérdés és a román nemzetegyesítő, hódító politika tudományosan is elismert szakértőjévé vált, négy nagy terjedelmű könyvében tárta a közvélemény és a politikai vezetés elé a magyar államot létében fenyegető helyzetet. Gróf Apponyi Albert minisztersége alatt, 1907-től kidolgozta, majd szervezte az iskolán kívüli oktatást, az úgynevezett szabadoktatást, amely a művelődés és a felnőttképzés szempontjából is előremutató volt. Az első világháború alatt a bukaresti osztrák-magyar katonai parancsnokság nemzetiségügyi előadója volt. 1918 novemberében egyik alapítója és elnöke a Székely Nemzeti Tanácsnak. Részt vett a béketárgyalásokat előkészítő bizottság munkájában. Bethlen István gróffal együtt megalapította és haláláig vezette a Népies Irodalmi Társaságot, amelynek célja az elszakított Erdély kulturális és anyagi támogatása, illetve a Magyarországon tanuló erdélyi diákok támogatása volt. Megszervezte továbbá Bartók Béla és Kodály Zoltán Erdélyi magyarság – Székely népdalok című gyűjteményének megjelentetését magyar, angol és francia nyelven. Megírta Erdély történetét és a székelységet bemutató monográfiáját.

Dr. Jancsó Benedek haláláról a legnevesebb folyóiratok emlékeztek meg, mint a Századok, a Magyar Szemle, a Társadalomtudomány.

A Jancsó-életmű üzeneteinek életre keltését egy 2011-ben kiadott; „Jancsó Benedek emlékezete” című tanulmánykötet kiadásával kezdte a Jancsó Alapítvány. Ebben a könyvben szaktudósok elemezték és mutatták be Jancsó Benedek életművének legjelentősebb eredményeit.

A Jancsó Alapítvány kiadásában megjelenő harmadik kötet címe: Pusztába kiáltott szó? – Jancsó Benedek breviárium. A könyv húsz fejezetet tartalmaz Jancsó Benedek kifogyhatatlan tárházából, végig követve életét és tevékenységét. Emellett négy könnyed, vidám történet színesíti Jancsó Benedek komoly írásait. Ugyan sokan nevezték küzdelmes életének üzeneteit a könyv címeként választott kérdő mondattal, de a Jancsó breviárium elolvasása után biztosak lehetünk benne, hogy életművének mindegyik része maradandó, mert hiteles. Jancsó Benedek egyes megállapításai 90-100 év távlatából is hihetetlenül aktuálisak és a magyar emberek tudását gyarapítják. Élete és működése nagyszerű példája annak, hogyan állítja tudását és személyiségét hazája feltétlen szolgálatába egy székelymagyar tudós a XIX-XX. század legnehezebb éveiben.

Közzététel: 2014. november 26.