A szabad véleménynyilvánítás joga nem jelentheti mások hitének és emberi méltóságának a szabad gyalázását
Tőkés László EP-képviselő közéleménye és hozzászólása
K Ö Z L E M É N Y
Az Európai Parlament miniplenárisnak nevezett január 28-i brüsszeli ülésén az Unió terrorizmusellenes intézkedéseiről rendeztek közvitát. A kérdés napirendre tűzését az a világszerte nagy felháborodást keltett véres párizsi merénylet tette indokolttá, melyet dzsihádista terroristák a Charlie Hebdo szatirikus gúnylap szerkesztőségében, majd egy helybéli kóser boltban követtek el.
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyek és uniós belügyek biztosa előterjesztésében a szabadság és biztonság kettős összefüggésében komoly intézkedéscsomagot helyezett kilátásba az Európai Bizottság részéről, melyek azonban nem terjednének túl a terrorral szembeni intézkedések „technikáján”, illetve a fennálló helyzet felületi kezelésén. A felszólalók nagy többsége is a terrorizmus visszaszorításának és a fenyegetett szabadságjogok biztosításának a fontosságát hangsúlyozta, a közmondásszerűen elterjedt „Je suis Charlie” jelszó értelmében.
Írásbeli hozzászólásában Tőkés László európai képviselő az érem másik oldalára, vagyis arra helyezte a hangsúlyt, hogy a párizsi merényletekért nem csupán magukat a kegyetlen terroristákat, hanem egész liberális törvényhozásunkat és jogrendszerünket is súlyos felelősség terheli, mely – Márfi Gyula veszprémi érsek szavával szólva – „a vallásukhoz ragaszkodó európai polgárokat nem védi meg az olyan durva, ízléstelen – egy normális jog szerint – törvénytelen támadásoktól, mint amilyeneket az említett újság rendszeresen elkövetett”. Erdélyi képviselőnk egy olyan európai jogi rendezést sürgetett, mely az önbíráskodást fölöslegessé téve a szabadságjogokkal való visszaélésnek gátat vet, és védelmet nyújt a sértetteknek – legyenek azok muszlimok, keresztények vagy zsidók.
A széles körű vitát várhatóan az Európai Parlament határozati állásfoglalása követi február elején.
Brüsszel, 2015. január 29.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
H O Z Z Á S Z Ó L Á S
a terrorizmusellenes intézkedések vitájához
Végighallgatva Dimitrisz Avramopulosz biztos terrorizmusellenes intézkedésekről szóló, egyoldalú előterjesztését, az komoly hiányérzettel tölt el, mivel az egész komplex kérdéskört merő technikai, szakmai és biztonságpolitikai ügyként kezeli, s ennek megfelelően intézkedési javaslatai sem terjednek túl a személyi adatvédelem és a jobb információcsere, a megfelelő infrastruktúra vagy a kifogástalan utasnyilvántartás körén. A bűnelkövetés közvetlen megakadályozására és büntetésére szorítkozva egyetlen szót sem szólt viszont a terrorizmus társadalmi hátteréről és erkölcsi dimenziójáról.
A párizsi merényletet feltétel nélkül elítélve és az áldozatok iránt teljes együttérzést tanúsítva azt is látnunk kell, hogy liberális társadalmi berendezkedésünk, valamint elhibázott bevándorláspolitikánk milyen szerepet játszik a jelenlegi helyzet kialakulásában, és hogy nem csupán a terroristákat, hanem egész törvényhozásunkat és jogrendszerünket is súlyos felelősség terheli a történtekért.
A szabad véleménynyilvánítás joga nem jelentheti mások hitének és emberi méltóságának a szabad gyalázását.
A mozgásszabadság nem jelentheti a terroristák mozgásának az akadálytalan szabadságát.
Ezekkel szemben a lelkiismereti és vallásszabadság is olyan európai értékek, melyeket más szabadságjogok gyakorlása nem sérthet.
Következésképpen olyan jogi rendezésre van szükség Európában, mely nem csupán a terrorista önbíráskodást bünteti, hanem a hitgyalázásnak és az istenkáromlásnak, más szóval a szabadságjogokkal való visszaélésnek is gátat vet. A hitükben sértettek terrorcselekményeinek ez is egyik hatékony ellenszere és megelőző eszköze lehetne.
Brüsszel, 2014. január 28.
Tőkés László
EP-képviselő
Közzététel: 2015. január 30.
