Vádoljuk őket, mert nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára és gyalázták meg még holtukban is

A kommunizmus százmillió áldozatára emlékeztek Csömörön

Frigyesy Ágnes tudósítása és képriportja ©

Tizennégy évvel ezelőtt, 2001-ben hangzott el Wittner Mária 56-os halálra ítélt szabadságharcos beszéde a Magyar Parlamentben. A nagyhatású beszédet a kommunisták akkor természetesen azonnal megtámadták, csakúgy mint Wittner Máriát. A szabadságharcos felidézte egykori beszédét, annak körülményeit, s mint mondta, 2001-ben nem a gyűlölet, hanem az igazság hangján szólt.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja előestéjén, 2015. február 24-én Wittner Mária rámutatott Csömörön a Gloria Victis Emlékműnél: – A gyönyörű magyar Parlament évtizedeken át fel volt állványozva, mert annyit hazudtak benne, hogy a falak megrepedtek. Az 56-os szabadságharcos hangsúlyozta: a gyűlölet ellentéte a szeretet, a hazugság ellentéte pedig az igazság, s ő az igazság hangján szólt.

Tegnap Csömörön ismét megidézte az áldozatok emlékét, akiket tönkretettek családjukkal együtt a diktatúra évtizedeiben. Hangsúlyozta: A kommunistákra jellemző a hatalom- és pénzéhségükön kívül a bomlasztás, akik miközben kifosztották országunkat, lélekrombolással tettek tönkre mindent.

A halálra ítélt forradalmár és szabadságharcos egykori beszédéből idézte fel az alábbi gondolatokat:

• „Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézem az áldozatokat: az élőket, a holtakat, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat!
• Vádoljuk őket, mert a „lenini utat” – igyekezettel – honfitársaink csontjaival kövezték ki. A világ legdrágább, legfájdalmasabb „útja” volt ez. A „továbbhaladásuk” tétje: milliónyi emberélet.
• Vádoljuk őket, mert nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára és gyalázták meg még holtukban is; vádoljuk őket a Gulágon embertelen körülmények között elpusztult honfitársaim nevében;
• vádoljuk az otthonuktól megfosztott és kitelepített polgárok nevében, kiknek kiszemelt otthonukba betelepedtek, elrabolva egy élet munkáját; vádoljuk a recski haláltábor megkínzott, megalázott rabjainak nevében; vádoljuk a munkaszolgálatosok nevében;
• vádoljuk a 298-as parcella halottai nevében, az ÁVH – erőszakszervezetük – által fogva tartott, megkínzott és agyonvert emberek nevében;
• vádoljuk a 6 millió meg nem született gyermek nevében;
• vádoljuk őket a legdrágább kincs, a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát és az otthon melegét; vádoljuk a legfőbb érték, az ember nevében, akit egy tollvonással küldtek bitóra, vagy zártak börtönbe hosszú évekre;
• vádoljuk a megkínzott, megalázott bajtársaim nevében; vádoljuk a sortüzek áldozatai nevében; vádoljuk, hogy kiölték az emberből a hitet, a reményt, a morált, egy egyszerű, tisztább élet reményét;
• vádoljuk őket Mindszenty bíborosért; az Istenhez hű papjaiért, akiket börtönbe zártak hitükért, mert erkölcsre, hazaszeretetre nevelték népünket, vádolom, hogy kifosztották az országot, hogy a dolgos magyar nép munkájából, elveiket megtagadva lettek vörös kapitalisták; vádoljuk őket a magyar parasztok nevében, akiket megfosztottak földjeiktől, életterüktől, és így kiszolgáltatottá tették őket;
• vádoljuk őket a történelmünk meghamisításáért; vádolom a nyugdíjasok nevében, akiknek elrabolták a hosszú, dolgos élet gyümölcsét, bizonytalanná téve biztos, nyugdíjas éveiket.
• Vádolnak az élők, és vádolnak a meggyilkolt halottak; és vádoljuk őket, mert hitünkben megcsaltak, megloptak. Megállapítom az áldozatok nevében: – soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek! Itt teszem fel a kérdést: milyen morál alapján ülnek egy magyar Parlamentben még most is, és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára? A Szent Korona Tana és a magyar nemzet nevében – erkölcsi hullává nyilvánítom őket.”

A csömöri megemlékezésen Konrad Sutarski, a magyarországi lengyelség vezetője is szólt az egybegyűltekhez, aki a posztkommunista visszarendeződés elleni küzdelemre hívta fel a figyelmet. Végezetül az egybegyűltek elhelyezték az emlékezés koszorúit, fehér virágszálakat a katyni vérengzés emléktáblája előtt.

A megemlékezést, mint minden évben Mátyás Sándor elnök vezetésével a Gloria Victis Közhasznú Alapítvány vezetősége szervezte.

Közzététel: 2015. március 1.