Tőkés-díjjal tüntették ki Dévai Nagy Kamillát
Frigyesy Ágnes képriportjával ©
Dévai Nagy Kamilla kerek 50 éve lépett színpadra. Életét a 15 milliós magyarság kultúrájának szolgálatára szentelte. Megújítva őrzi hagyományainkat, új úton haladva előadásain magyar költők megzenésített verseit is énekli a népdalok mellett.
1996-ig – autóbalesetéig – több mint tízezer önálló estet tartott. Ezért főként énekesként ismerjük és kevésbé pedagógiai tevékenysége révén. Pedig előadói sikereit, népszerűségét és tapasztalatait - túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden erejét 22 éve az oktatás szolgálatába állította, Ez utóbbit, mint a magyar örökség részét emeljük ki. Atmoszféra-teremtő éneklése mellett saját alapítású iskolájának: a Krónikás Zenedének fontosságát kell hangsúlyozni. Két évtizede szélmalomharcosként küzd az iskola fennmaradásáért, hogy tanítványai úgy muzsikálhassanak és énekelhessenek, hogy az örömöt adjon mindenkinek. Ezzel ösztönösen Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepcióját váltják valóra. Kodály ezt bizonyító sorait később idézzük, s arra is kitérünk, hogy Dévai Nagy Kamilla új műfajt teremtő művészete miként vezette őt erre az útra.
Előzmények az előadói életműben: Nagy Kamilla Anikó Nagy Imre és Makkai Kamilla gyermeke a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Sík Olga tanítványaként végzett. Éppen 50 éve az erdélyi gyökerű bakfislány a „Nyílik a rózsa” és a „Röpülj Páva” népdalvetélkedő nyertesei közt volt. Már 1970-1973 közt a Rajkó Zenekar szólistája, 1973-ban a berlini Világifjúsági Találkozón az Arany Fesztiváldíj nyertese. 1975-ben az USA-ban csaknem 100 koncerten énekelt a Budapest Táncegyüttes szólistájaként. 1976-ban Montrealban az olimpia egyetlen magyar kulturális küldötte. 1978-ban a kubai Világifjúsági Találkozón lépett föl. 1979-ben mutatkozott be zeneszerzőként. 1996-ig több mint tízezer önálló estet tartott öt földrészen. Célja: a szétszóródott magyarsághoz vinni az Óhaza üzenetét, dalban őrizni a magyar örökséget. 1983-1993 között a Honvéd Művészegyüttes szólistája. Rendszeres fellépő a Televízióban, 250 dalát rögzítette a Magyar Rádió, ahol 1991-1995 között havonta saját műsort készített. 34 nyelven énekel, amivel - egyetlen magyar előadóművészként - bekerült a Guinness Világrekordok Könyvébe. 2017-ben jelent meg 23. önálló lemeze.
Művészete sehova nem sorolható be, hiszen műfajok érzékeny kombinációjával új műfajt alkotott. S kinek jutna eszébe manapság remek együtteseket elmarasztalni, amiért a néptáncot/népzenét szokatlan elemekkel kombinálják? Kamilla a „Gyújtottam gyertyát” című lemezével a világzene egyik hazai megteremtője. A sokféle nép zenéjéből a lényeget szűrte ki: sokszínűségre és egyetemességre törekedett mind a népdalok, mind a saját szerzemények előadáskor. E szerzői és előadói erények teljesedtek ki pedagógiai módszereiben.
22 éve csaknem halálos autóbalesetet szenvedett. Fél évig tanult újra járni, beszélni, s leszakadt ujját újra gitárjához édesíteni. Amikor lebénult, gitárja a balesetben el sem hangolódott, úgy érezte, hogy a Gondviselés bízta rá a feladatot: énekes-gitáros előadóművész-képző iskola alapítására. A Krónikás Zenedét hivatalosan senki se támogatta, pályázataikat elutasították. A magyar örökséget közvetítik főként a határon túli diákoknak. A tanári kar minden egyes diákot egyénenként, a hivatásszeretet erejével tanít. Katedrájuk a hitelesség. Kamilla, aki világéletében tanár akart lenni, a fellépéseken túl rátalált az igazi feladatra, ami ösztönösen egybeesett a nagy Mester elképzeléseivel. Kodály Zoltán azt tartotta fontosnak, hogy a gyermek megszeresse a jó zenét és az éneklést. Tegyük a kezünket a szívünkre: vajon sok olyan iskoláról tudunk, amely a gyermeket és az ifjakat nem a teljesítménykényszer iszonyú divatjának veti alá, hanem valóban azt teszi, amit Kodály szeretett volna? Pedig a Mester külön fölhívta a figyelmet: „Mit kellene tenni? - kérdezi, és rögtön válaszol is: “Az iskolában úgy tanítani az éneket és a zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját”.
Dévai Nagy Kamilla erre törekszik a színpadon és iskolájában. Nem „csak” iskolát, de kárpátaljai, felvidéki és erdélyi diákjainak még bentlakásos szállást is szerzett egy saját kezükkel rendbehozott házból.
A művésznő az iskola megmentéséért, a magyar örökség megtartásáért eladta Bimbó úti lakását, s minden személyes tartalékát, sőt, egészségét is föláldozta. … „Hogy mi a célom? –kérdezi egy interjúban. - Hogy aki színpadra való, az oda is tudjon kerülni. Hogy aki csak szép altatódalt akar énekelni majdani gyermekének, megtehesse.” Nincs felső korhatár, hogy aki csak később ébred rá, hogy szeretne muzsikálni, kapjon esélyt erre... Hogy a hasonló lelkületű ifjak társaságra leljenek, egy közös zenei műhelyre, ráébredjenek, hogy igenis, a históriás énekek, balladák is milyen gyönyörűek…”. A Krónikás Zenede bizonyság arra, hogy nem csak gyötrelmek árán lehet sikert elérni! Itt kezdte a Misztrál együttes, a Regélők együttes és az Osztováta, az Orthent együttes. Van krónikás tanítvány az Avatar zenekarban, az Operaház kórusában, a Madách Színházban, a soproni színházban, a Turay Ida Színházban, hárman énekelnek a Fővárosi Operettszínházban, ahol már főszerepeket játszanak. Szakács Ildikó már a Magyar Állami Operaház szólistájaként szoprán főszerepeket énekel.
Kodály Zoltán fenti írásában így folytatja: „Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége.” Kodály álmát a Krónikás Zenede - ahogy a fentiek bizonyítják, 22 éve erőn felül, szó szerint beváltja! Dévai Nagy Kamilla 50 éves munkássága és a Krónikás Zenede méltó a Tőkés-díjra.
Jelentősebb díjai: Arany Fesztiváldíj (1973), A Népművészet Ifjú Mestere (1974), Az Év Előadóművésze (1980), Az Év Hanglemeze (1980), Liszt Ferenc-díj (1987), Kazinczy-díj (2001), Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1993), Bartók Béla-emlékdíj (2000), Magyar Kultúra Lovagja (2009). A Krónikás Zenedével együtt Örökség Serleg (2016). Magyarország Érdemes Művésze (2016).
Elhangzott a XXV. Tőkés László díjátadón Kisvárdán 2018. szeptember 23-án a református templomban.
A Tőkés László díj alapítói négyen, Lengyel Szabolcs vezetésével Kisvárdán a rendszerváltozás hajnalán, 1989. szeptember 22-én döntötték el, hogy egy alapítvány létrehozásával nyilvánosságot biztosítanak az akkor keményen küzdő református tiszteletesnek, Tőkés Lászlónak és bátor gyülekezetének. A díjat róla nevezték el, aki ellenszegült és ellenállt a romániai diktatúrának Temesváron, s akinek védelmet szerettek volna nyújtani az alapítók.
1989 óta a díjat több neves személyiség megkapta, a Tőkés Lászlóról elnevezett Alapítvány pedig immár huszonöt esztendeje gazdagítja a határok felett átívelő magyar szellemi-lelki közéletet.
Közzététel: 2018. szeptember 25.
