Boldogasszony-kiállítás Veszprémben

Frigyesy Ágnes tudósítása és felvételeiből készült képkollázsa ©

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Veszprémi Érsekség szervezésében 2019. február 5-én megnyílt     a Boldogasszony című kiállítás Veszprémben, a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ épületében.

A Kárpát-haza Galéria kiállításának megnyitó rendezvényén ünnepi beszédet mondott: Szász Jenő, a Nemzetstratégai Kutatóintézet elnöke, a kiállítást megnyitotta Márfi Gyula veszprémi érsek.

A vendégeket Némedi Lajos alpolgármester és Pálfalviné Ősze Judit, a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ igazgatója köszöntötte.

Az elmúlt években számos magyarországi és külhoni helyszínen láthatták már a tárlatot az érdeklődők, amely a Kárpát-medence és a diaszpóra ötvenöt kiemelkedő magyar művészének alkotásait tartalmazza. A kiállítás több oldalról világítja meg a Boldogasszony, azaz Szűz Mária és a magyarság kapcsolatát, de a Mária-kultusszal a magyar összetartozást is jelképezi.

A kiállítás fővédnöke: Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet BOLDOGASSZONY című kiállítás-sorozatáról

A Boldogasszony alakját a keresztény magyarság Szűz Máriával azonosítja. A magyarok oltalmazó nagyasszonya az, akihez fohászkodik a nemzet, akinek közbenjárását ezerszáz esztendeje kéri a magyarság. Szent István király neki ajánlotta fel a Szent Korona által az országot, a magyarság pedig – hite szerint – Szűz Mária palástja alatt éli az életét ősei szállásterületén, a Kárpát-medencében.

Abból az alkalomból, hogy Ft. Jakubinyi György érsek és a Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor a Szűz Mária-kegyszobor megszületésének ötszázadik évfordulója tiszteletére 2014. szeptember 14. és 2015. szeptember 15. közötti időszakra jubileumi Mária-évet hirdetett meg, 2015 január elején a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából Tóth Norbert – a kiállítás kurátora – több mint félszáz kortárs magyar képzőművészt, iparművészt és fotóművészt kért fel, hogy fogalmazza meg művészetében a Boldogasszony-képet.

Az alkotók kiválasztásánál különös hangsúlyt kapott a külhoni magyar közösségek kiemelkedő alkotóinak részvétele és a korosztályok közötti párbeszéd kialakításának elősegítése is. A művészi ábrázolások változatos műfaji eszközökkel születtek: megjelenik bennük a festészet, a grafika, a szobrászat, az ötvösmunka, a textil és a fotó is.

Az alkotóművészek más és más oldalról világítják meg a Boldogasszony, a Szűz Mária, a Patrona Hungariae és Regnum Marianum, a Szűzanya és a magyarság közötti, szerte a Kárpát-hazában kitüntetett tiszteletnek örvendő kapcsolatot. A kiállítás a magyarokat oltalmazó, igen összetett és sokrétű Boldogasszony-képről ad kortárs művészi olvasatot.

A Boldogasszony kiállítás 2014 májusában mutatkozott be a hazai közönségnek a Várkert Bazárban.        A nyitókiállítást követően a kiállítás-sorozat útjára indult és körbejárta a külhoni magyar közösségeket Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken, de látható volt Bécsben, Krakkóban és Częstochowában is. 2018-tól az Anyaország vidékein folytatja útját a tárlat.

A kiállítás-sorozat megszervezésével a Nemzetstratégiai Kutatóintézet célja a nemzet megmaradásának zálogát jelentő keresztény hitnek és értékrendnek a felmutatása az anyaországban, a külhonban, a szórványban és a diaszpórában, illetve szándékunk szerint szeretnénk a ma is elevenen élő magyar összetartozást jelképező Mária-kultusz tudatosításával a nemzet újraegyesítését szolgálni, kortárs módon újrafogalmazni, kanonizálni és beágyazni a közösségek mindennapi életébe a Boldogasszony-képet.

A kiállítás megtekinthető: 2019. február 3-a és március 17-e között.

Közzététel: 2019. február 10.