Harmincéves a Győri és a Soproni Erdélyi Kör

Frigyesy Ágnes felvételeivel

A Győri Erdélyi Kör 2019. november 9-10-én, míg a Soproni Erdélyi Kör 2019. december 7-8-án ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Az ünnepi megemlékezést Györben az Erdélyi Körök Országos Szövetsége közgyűlése előzte meg, majd a tagszervezetek résztvevői megtekintették Győr város nevezetességeit. Ezt követte a jubileumi gálaest, majd nagyformátumú bál zárta a rendezvényt, ahol fellépett a Kisalföldi Néptáncegyüttes a Hotel Konferencia dísztermében. Másnap az EKOSZ tagszervezeteinek képviselői részt vettek a délelőtti pannonhalmi szentmisén és megtekintették a történelmi Bencés Apátságot, valamint az egyedülálló könyvtárat a Főapátság épületében. A jubileumi ünnepség közös ebéddel zárult.

A Győri Erdélyi Kör jubileumi ünnepségén

A jubiláló Soproni Erdélyi Kör ünnepsége a Soproni Erdélyi Házban kezdődött, ahol Dr. Úry Előd, a szervezet orvos-elnöke köszöntötte a résztvevőket. A jubileumi ünnepségre meghívták Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, aki a székely önrendelkezés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az esti jubileumi ünnepségen köszöntő beszédet mondott Dr. Farkas Ciprián polgármester, majd felolvasták Dr. Szekeres Sándor, EKOSZ elnök levelét, aki baleset miatt nem lehetett jelen a rendezvényen. (Levelét teljes terjedelemben közöljük.) Dr. Úry Előd elnök beszédében felidézte az elmúlt 30 év történéseit. (Beszédét szintén teljes terjedelemben közöljük.)

A Soproni Erdélyi Kör jubileumi ünnepségén

A 30 évét ünneplő Soproni Erdélyi Kör szervezésében az EKOSZ tagszervezeteinek képviselői másnap Fertődre látogattak, ahol megtekintették a híres Eszterházy kastélyt. Hazánk egyik legkülönlegesebb építészeti- és művészettörténeti műemlék együttese, Magyarország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya „Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem” - mondat jegyében épült fel a XVIII. században.

A Budapesti Székely Kör mindkét ünnepi eseményen képviseltette magát.

Frigyesy Ágnes,
a Budapesti Székely Kör elnöke

Harminc éve az erdélyi kultúra szolgálatában

Dr. Úry Előd ünnepi beszéde Sopronban

Tisztelt Iszák Balázs úr, tisztelt Polgármester úr, tisztelt képviselő hölgyek és urak, tisztelt meghívottak, kedves barátaink! Harminc évvel ezelőtt pár ember azon gondolkodott, hogy a Sopronba érkező erdélyi menekülteknek segítséget, lakást és tisztességes álláslehetőséget teremtsen. Ekkor alakult meg a Soproni Erdélyi Kör. A megalakítók között főként a második világháború kapcsán itt letelepedő erdélyiek szerepeltek. Hozzájuk csatlakoztak a frissen érkezők.

Nagy távolságokból, küzdelmes életből érkeztünk ide, Erdély minden sarkából jöttünk ebbe a városba és környékére és ez a város befogadott minket. Itt építettük fel új életünket kisebb-nagyobb sikerrel, de becsületes munkával és szorgos helytállással.

Sokminden történt velünk a harminc év alatt, de arra méltán büszkék vagyunk és büszkék lehetünk, hogy egyéni sikereink mellett közösséget alkottunk, székhelyet teremtettünk, ahol ápoltuk, megtartottuk erdélyi arculatunkat, kultúránk sajátosságait, anélkül hogy bezárkóztunk volna, Nyitottak maradtunk és próbáltuk megismertetni Sopron város lakóival azt a kultúrvilágot, ahonnan jöttünk, azt a kultúrkincset, amivel az erdélyi magyarság rendelkezik.

Látogatás a Fertődi Eszterházy Kastélyba

Úgy érzem, sikerült a soproni kulturális életébe becsatlakozni, sajátos ízt vinni ebbe a csodálatos változatos nyugat-dunántúli világba.

Harmincadik évfordulót ünnepelni hívtuk Önöket ide ma. Önökkel szeretnénk megosztani a három évtized minden örömét-búját-baját, önökkel akik támogattak, befogadtak minket, örömeinkben és bánatainkban velünk voltak. Nehéz lenne felsorolni a harminc év történéseit, a rengeteg rendezvényt, eseményeket. Idő hiányában nem is foghatok hozzá, de talán felidézek néhány fontosabb eseményt a harminc év történéseiből:

1996. augusztus 20-án Erdélyi Kaput állítunk a Barátság park bejáratánál.

1997. decemberében megnyitotta kapuit az Erdélyi Ház-, helyet adva a következő években számtalan kiállításnak és kulturális rendezvénynek.

1999. májusában Óradnára szerveztünk kirándulást, hogy részt vegyünk az általunk is segített óradnai közösségi ház átadásán, melyben adományaink elismeréseképpen egy soproni szoba is létezik.

2001. augusztus 20-án átadtuk Sopron városának a trianoni emlékparkot, hogy méltó helyet biztosítsunk az évenkénti trianoni megemlékezéseknek.

2002. júniusában részt vettünk a Sütő András 75. születésnapi ünnepsége megrendezésében, a Kálvin Körrel és a Keresztény Értelmiségi Szövetséggel közösen.

2007. augusztus 18-án a Soproni Erdélyi Kör által készíttetett emléktáblát helyezünk el az Ojtuzi szorosban, ahol a Soproni 18-as Honvéd Gyalogezred hősies helytállással védte a hazát.

2010. június 4-én átadtuk a felújított trianoni emlékművet, ahol már a korhadásnak indult félbevágott fatörzset egy, Mikóújfaluból ajándékba kapott 7 tonnás andezit szikla helyettesített.

2011. szeptemberében a Csatkai és Frankenburgi utcák sarkán a Soproni Kálvin Körrel közösen felavattuk Sütő András mellszobrát, mely az első köztéri mellszobor. Sajnos mai napig az első. Azóta is ápoljuk a Sütő András emlékét, minden évben születése- és halála napján koszorút helyezünk el a szobor talpazatánál.

Ezen kiemelkedő események mellett vannak állandó, minden évben ismétlődő rendezvényeink. Minden év farsangján Erdélyi Bált szervezünk, jövőre lesz a XXVIII. Erdélyi Bál.

Erdélyi Mártír diákokra emlékezünk minden év március 30-án a Mátyás király utca 5. szám alatt elhelyezett emléktáblánál.

Minden év június negyedikén a gyászos trianoni békeszerződésre emlékezünk a várossal közösen, mely ma az összetartozás napja is.
Hagyományosan halottainkra emlékezünk az Erdélyi Kapunál minden év november 1-én.

Gyermekeinknek minden év decemberében megérkezik a Mikulás az Erdélyi házban.

Kiállítások és előadások sorát, kiállítók és előadók neveit sorolhatnám hosszan, de nem teszem mert ezeket egy emlékkönyvben foglaltuk össze, ahonnan az érdeklődők tájékozódhatnak.

A harminc év alatt, nagyon sok emberi és közösségi segítséget kaptunk. A Soproni Erdélyi Kör vezetősége ezúttal szeretné megköszönni a kör barátainak figyelmes és lelkes támogatását, az erdélyi kultúrára való odafigyelést, a kör tevékenysége iránt mutatott figyelmet, a rendezvényeinken való részvételt. Külön köszönetet kell mondjunk Sopron város vezetőségének, önkormányzatának és az országgyűlési képviselőknek, a mindenkori erkölcsi és anyagi támogatásért.

Köszönettel tartozunk a Kulturális Egyesületek és Baráti Körök Szövetségének a kezdeti lépések irányításáért, s azért, hogy miután az Erdélyi Ház lett a székhelyünk, nem szűntek meg támogatni minket. Köszönet a történelmi egyházaknak a halottak napi áhítatokért és a közös rendezvényekért.

Hálás köszönetet kell mondjunk Dr. Krasnyánszki Jánosnak a mindenkori,  ingyenes jogi támogatásért, tanácsadásért. Megalakulásunk óta vezeti körünket a jog kiismerhetetlen útjain. Ugyanígy kell megköszönjük tagtársunknak, Berecz Editnek, hogy éveken át vállalta a kör anyagi ügyeinek ingyenes rendezését, könyvelését. Köszönetet mondunk Sz. Nagy Sándor festőművész, restaurátor tagtársunknak a kiállítás megnyitókon elhangzott szakszerű tájékoztatókért, tárlatvezetésekért. Utoljára, de nem utolsó sorban köszönetet kell mondjunk Gyopár Edit tagtársunknak a sokoldalú, a Soproni Erdélyi Kör érdekében kifejtett tevékenységéért. Nélküle a Soproni  Erdélyi Kör harminc éve nem lenne ilyen gazdag eredményekben.

Kérem, hogy az elkövetkező években is támogassanak minket, vegyenek részt rendezvényeinken, vegyenek részt életünkben. Köszönöm, hogy meghallgattak.

A 30 éves Soproni Erdélyi Kör köszöntése

Dr. Szekeres Sándor, EKOSZ elnök ünnepi gondolatai

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Soproni Erdélyi Kör tagjait és annak elnökét Dr. Úry Elődöt, továbbá Sopron város polgármesterét: Dr. Farkas Cipriánt, Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, az itt megjelent EKOSZ tagszervezetek képviselőit és minden kedves megjelent személyt!

A romániai elnyomás miatt az 1980-as évek végefelé erdélyi magyarok ezrei döntöttek úgy, hogy elhagyják szülőföldjüket és Magyarországra menekülnek, mert úgy érezték, hogy emberként és becsületes magyar emberként a kommunista diktatúra miatt nem maradhatnak Erdélyben. A menekülési folyamat 1988-ban felgyorsult és 1990-től sem szűnt meg, hiszen hiába dőlt össze a ceausescui kommunista-magyarellenes diktatúra, az erdélyi magyarság számára ez sem hozott szabadságot. Erdélyi magyarok tízezrei – egyesek szerint mintegy kétszázezren – hagyták el Erdélyt és telepedtek meg Magyarországon. Ezek a magyarok nem egyszerűen a jobb gazdasági megélhetés miatt hagyták el szülőföldjüket, hanem magyarként akarták élni életüket. Azok az erdélyi magyarok, akik csak a jobb megélhetőség vagy a gazdagodási vágy miatt indultak el, azok Ausztriába, Németországba, Svédországba, Kanadába, Dél-Afrikába mentek, megjegyezem, akkor ezt az utat nagyon kevesen választották, hanem épp a nehezebb és gazdaságilag egyáltalán nem kecsegtető utat választották, abból az egyszerű meggondolásból, hogy magyarok akartak maradni.

Ilyen körülmények között jöttek létre az első magyarországi-erdélyi civil szerveződések, a szegedi-, a győri- a soproni erdélyi körök, s hamarosan 11 erdélyi kör jött létre. A formális bejegyzés Győrben, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége néven történt, melyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 1992. május 22-én jegyzett be. A szövetség első elnöke a csíki Dr. Búzás Gábor fogorvos lett. A szövetség később elérte a 25 taglétszámot, de később egyes egyesületek megszűntek, ezért jelenleg az EKOSZ-nak 15 egyesülete, tagszervezete van.

Az első két évben sikerrel kerültek megrendezésre a pécsi, a soproni és a győri EKOSZ-konferenciák, majd az Erdélyi Orvosok-Fogorvosok-Gyógyszerészek első országos találkozója. 1993 decemberében Debrecen adott otthont a következő közgyűlésnek. Itt Búzás Gábor lemondott elnöki tisztéről, miután országgyűlési képviselőjelöltséget vállalt. Az új elnök Dr. Körmendyné Lakatos Mária lett. 1996. május 4-én, Dr. Kövesdy Pált választották elnöknek. Kövesdy Pál, aki 1996 és 2009. között vezette az Erdélyi Körök Országos Szövetségét, vezetői munkája mellett szívügyének tekintette az új egyesületek felvételét és egy országos folyóirat, az Átalvető megjelentetését. Kövesdy Pál 2009-től kezdve az EKOSZ tiszteletbeli elnöki címet viseli.

Látogatás a Pannonhalmi Bencés Apátság épületébe

Az EKOSZ-t 2009-2013 között Nagy Árpád vezette, ebben az időszakban több éves gondolkodás és tervezés mellett kialakult az EKOSZ címer- és zászlóterve, melynek a kivitelezését Pécsi L. Dániel címertervező vállalta. Az EKOSZ címer és zászló 2013-ban valósult meg. A Soproni Erdélyi Kör jóvoltából az EKOSZ küldöttsége kirándulást tett Fraknó várába, mely kirándulás egy életre szóló élményt okozott a jelenlévőknek.

Ebben az időszakban adta ki az EKOSZ az első könyvet az Ausztráliában élő Csapó Endre: Erdély viharos története avagy az oláh nép kialakulása című könyvet, mely az EKOSZ szervezetin keresztül sok helyre eljutott.

Szintén ebben az időszakban a Soproni Erdélyi Kör egy Sopronban élő székely festőt bízott meg, hogy az erdélyi fejedelmek portréit elkészítse. A Soproni Erdélyi Kör ezeket a fejedelmi arcképeket több helyre el is juttatta az országban, mint pl. Vecsésre és Monorra, ahol több hónapon keresztül lehetett csodálni a fejedelmi portrékat. E portrék jelenleg a Soproni Erdélyi Kör székházát díszítik.

2013-ban Nagy Árpád nem vállalta az EKOSZ vezetését, ezért májusában Komlón az EKOSZ közgyűlése engem bízott meg az elnöki tisztség ellátásával. A Komlói Erdélyi Kör elnöke, dr. Tamás Attila emlékezetes vezetési stílusa minden résztvevőnek emlékezetes marad. A Győri Törvényszék bírósági döntésének gyorsaságára jellemző, hogy csak a következő évben lett jogerős a döntés. Már jóval korábban igyekeztem az EKOSZ pénzügyeit rendbetenni, de 2014-től kezdődően szervezetünk anyagi eszközei stabilizálódtak, az Átalvető folyóirat fenntartásához minden évben sikerült pályázati úton elnyerni a szükséges forrásokat.

Az EKOSZ tevékenysége az elmúlt közel 28 év alatt igyekezett fenntartani azt a sajátos erdélyi magyar szellemiséget, amit úgy is ismernek, mint transzilván szellemiség, tagjaink nem felejtették el a szülőföldet, s az elhagyott szülőföld magyar embereit, s amikor csak tehették, igyekeztek segíteni. Itt megemlítem, hogy az EKOSZ éveken keresztül segített a Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott és működtetett árvaházban élő gyermekeken, még akkor is, amikor a keresztényellenes magyar kormányzat egyáltalán nem segítette a Dévai Szent Ferenc Alapítvány munkáját. Segítettünk a Gyilkostói katolikus kápolna újbóli felállításában, ugyanis a román hadsereg 1916-ban a fából készül kápolnát felgyújtotta, megsemmisítette. Segítettünk a 2005. novemberi székelyföldi árvíz által okozott károk enyhítésében, mint ahogy éveken keresztül könyvadományokkal segítettük az erdélyi oktatási intézményeket és embereket. Segítettünk a kárpátaljai és a magyarországi magyar embereken is, amikor az árvíz ott károkat okozott. Befogadtuk saját házainkba az árvízsújtotta magyar családok gyermekeit.

Az EKOSZ az egyesületein keresztül Magyarország számos településén hozzájárult emlékművek, székelykapuk, kopjafák és más művészi alkotások felállításához.

Éveken keresztül segítettük a Székely Nemzeti Tanácsot abban, hogy Magyarországon is lehessen megemlékezni a Székely Szabadság Napjáról, mint ahogy a lármafák gyújtásával emlékeztetni a székely autonómia törekvésekre. Úgy Budapesten, mint Marosvásárhelyen, de Székelyföld más területein is jelen voltunk ilyen alkalmakkor.

Gyakran elmentünk Csíksomlyóra a pünkösdi búcsúba, ahová szervezett módon az EKOSZ egyik tagszervezete a Budapesti Székely Kör vezetésével utaztunk. Sok éven keresztül jelen voltunk a Budapesti Székely Kör által szervezett Erdélyország az én hazám elnevezésű rendezvényen. Évek óta együttműködünk a Civil Összefogás Fórumával (CÖF), és közösen léptünk fel a kormánybuktatási kísérletek ellen. Az EKOSZ szervezetei számos más tevékenységben is jeleskedtek: a sopronin kívül székelykaput állítottak Mezőberényben, Nagyatádon, gondozzák Mihalik Kálmán sírját Szegeden, a recski kényszermunkatábor helyét, Puliszka Fesztivált rendeznek Pakson, megrendezik évente a Magyar Szórvány Napját Monoron.

Tavaly sikerült kiadni az erdélyi fejedelemség főszakácsának 1580-ban írt szakácskönyvét, mely szakácskönyv kiadását a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatta, így tavaly és ebben az évben a Kárpát-medence összes magyar középiskolájába és egyeteméhez eljutott ez a nemzeti értéket képviselő könyv.

Az EKOSZ által kiadott Átalvető Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő és tiszteletbeli elnök jóvoltából, nem csak Magyarországon és Erdélyben van jelen, hanem a világ távoli országaiban is hordozza azt a magyar, keresztény szellemiséget, mely kovásza kíván lenni a kereszténységnek.

Az EKOSZ elnökség előterjesztésére Dr. Úry Elődöt a  Soproni Erdélyi Kör elnökét Magyarország miniszterelnöke, Dr. Orbán Viktor javaslatára, Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetésben részesítette 2019. márciusában.

Isten éltesse sokáig a Soproni Erdélyi Kör elnökét és tagját!

Közzététel: 2019. december 10.