„Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország”
Mátraverebély-Szentkúton - Szent László nyomában
Frigyesy Ágnes és Váli Anna felvételeivel
A Budapesti Székely Kör első honismereti kirándulását „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” címmel Mátraverebély-Szentkúton kezdte 2020. június 25-én. A Szent László királyra emlékező zarándokút kezdetén Mária imádságokkal köszöntötték a Szűzanyát Tóth Béla kántor vezetésével a szentkúti templomban, majd P. Fejes Antal OFM köszöntötte a résztvevőket, és ismertette a Nemzeti Kegyhely történetét.
- Több mint nyolcszáz éve érkeznek a zarándokok ide, hogy a hétköznapok megszokottságából kilépve Istenre találjanak, ahogyan a 83. zsoltárban imádkozzuk: „Boldog ember, akinek te vagy erőssége, és zarándokútra indítja szíve. Amikor átvonulnak a tikkadt völgyön, forrás fakad ott, mert áldással halmozza el a korai eső.” A szent hely és a környező cserháti dombok szépsége megkönnyítik a kiengesztelődést Istennel, emberekkel, és önmagunkkal… Mi négyen, ferencesek ezért vagyunk itt, munkatársainkkal és a szolgálatunkba bekapcsolódó atyákkal és testvérekkel együtt ebben akarunk segíteni, ezért várunk szeretettel minden istenkeresőt - írja Orosz Lóránt OFMkegyhely igazgató a mátraverebély-szentkúti ferencesek honlapján.
A kegyhelyhez fűződő csodák és legendák híre a középkori viszonyok mellett is gyorsan terjedt, így a zarándokok emelkedő száma miatt már az Árpád-korban templomot építettek Mátraverebély faluban. A hívők az évszázadok folyamán egyre nagyobb számban keresték fel a búcsújáróhelyet, napjainkban pedig évente körülbelül kétszázezer zarándok érkezik Szentkútra.
A felújítási és kapacitásbővítési munkálatok elsődlegesen azt a célt szolgálták, hogy nemzetközi színvonalú, látogatóbarát vallásturisztikai komplexummá alakuljon a búcsújáróhely, ugyanakkor a lelkisége és békés hangulata sértetlen maradjon.
- Szentkút szelleméhez méltó módon szépült meg a basilica minor ranggal bíró műemléki védettségű barokk kegytemplom, a rendház és a templomkert, emellett pedig kiemelt figyelmet kapott a szabadtéri misézőhely liturgikus terének és a szent kút környékének rendezése is - mondta Antal atya.
A hagyomány szerint 1091-92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás… Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.
1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.
1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almássy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” címmel tüntette ki.
A Kisebb Testvérek 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, és vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy a későbbi fejlesztések alapját megteremtsék.
A ’90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem mindenfelől érkeznek csoportok. Augusztus 15-20-a között a Ferences Ifjúsági Zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 km-t.
2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás a búcsújáróhelyet, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.
2016-ban a római Santa Maria Maggiore Bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít Szentkút számára. Valamint 2020. júniusában a Magyar Kormány Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította a kegyhelyet.
A Budapesti Székely Köri utazás résztvevői elsétáltak a Szent László forrásokhoz ahol elhelyezték az emlékezés koszorúját. Ezt követően közös ebéd következett a Szent Jakab étteremben.
A Nemzeti Kegyhelytől egy helyi Mária imádság részletével búcsúzunk: - Mátraverebély-Szentkúti Szűzanya, / zarándok néped oltalmazója! / Fakassz életünkben ma is új forrást, / amelynek éltető kegyelme / enyhíti a szegények nyomorát / valamint új és megtisztult utakat nyit / a szomszédos népek / és az egymás iránti szolidaritásban./
Szűz Mária, / Magyarok Nagyasszonya / fogadd el imánkat, / felajánlásunkat, / és mutasd meg nekünk Krisztust, / reményünk egyetlen alapját / aki utunk / életünk/ és igazságunk./ Ámen.
A Budapesti Székely Kör zarándokai ezt követően a közelben lévő Tarra utaztak, ahol megtekintették a Kőrösi Csoma Sándor erdélyi származású világutazóról elnevezett Szobát!
A Mátra nyugati szélén a 21-es út mentén fekszik a páratlan panorámát és békét, nyugalmat nyújtó Körösi Csoma Sándor Emlékpark. A már messziről látható, jellegzetes alakú, hófehér buddhista szentélyt a sztúpát, Csoma halálának 150. évfordulóján 1992-ben személyesen őszentsége a XIV. Dalai Láma avatta fel.
A sztúpa egy szent épület, amelyben ereklyéket és felszentelt tárgyakat helyeztek el Kőrösi Csoma Sándor tibeti útjáról. A sztúpa mellett egy kis pavilonban a megvilágosult tudós életét bemutató kiállítás látható, ahol a távoli Tibetet, a buddhista értékeket is megismerhetjük.
Kőrösi Csoma Sándor (született Csoma) (Csomakőrös, 1784. március 27. - Dardzsiling, 1842. április 11.) saját szavaival: székely-magyar Erdélyből (Siculo-Hungarian of Transylvania) származó nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója.
Közzététel: 2020. június 29.
