Honismereti kirándulásaink
(általában 30-40 fő részvételével)
Piliszentkereszt, Dobogókő, Pilisszentiván
A Budapesti Székely Kör 2021 évi első honismereti kirándulása Piliszentkereszt, Dobogókő, Pilisszentiván településekre vezetett május 12-én a Pilis hegységbe. Délelőtt megtekintettük az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok templomát Piliszentkereszten, majd Dobogókőre, a magyarok szent hegyére zarándokoltunk. Délután a piliszentiváni JóKenyér Üzemben megkóstoltuk a 2020-as Év diabetikus díjnyertes tortáját és találkoztunk annak készítőjével, Ludwig Klára asszonnyal, aki egyben az üzem vezetője is.
A helyi plébános, Szalay Zoltán atya munkatársa nyitotta ki nekünk a templomot. A terület a pálosok tulajdona volt, akik a települést Szentkeresztnek nevezték el, amely az idők során a Pilis közelsége miatt Pilisszentkereszt lett. A ma is látható egyhajós barokk stílusú templom, amit megtekintettünk a pálos atyák vezetésével 1766-ra épült fel, és a Szent Kereszt titulust kapta. 22 méter magas tornya csak 1803-ra készült el. A templom műemlék jellegű (Műemléki törzsszám 7192). 1766-ban a budai pálos prior áldotta meg. Tornyát 1803-ban kapta. A főoltár a megfeszített Krisztussal 1774-ből, a két mellékoltár és a szószék az 1770-es évek végéről való. Mindhárom értékes, copf stílusban készült. Szép a keresztelőkút is, mely szintén a XVIII. században készült. A szentély félköríves záródású, P. Kákonyi Asztrik falfestménye dísziti. 1995-ben történt a templombelső restaurálása. Ekkor a templom szentélyében két, az 1700-as évek végéről való szekkó festményt találtak. Az értékes faberendezések restaurálása 1995 közepétől folyamatos. Az értékes szószék restaurálása 1997-ben megtörtént. A keresztút képei szintén P. Kákonyi Asztrik művei. Az 1980-as években készült plébánia, valamint a templommal szemben lévő kántorház egyházi tulajdon.
A település határában található a XI. századi királyi vadászkastély, amelyet III. Béla király az általa 1184. május 27-én alapított pilisi ciszterci apátságnak adott. Gerecze Péter kezdte meg a romok feltárását 1913-ban, majd az 1960-as, 1970-es években Gerevich László tárta fel az apátság maradványait teljes egészében. Ebben a monostorban temették el II. Endre király 1213. szeptember 28-án meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel. A templom és a hozzá tartozó kolostor a tatárjárás és törökdúlás idején megsemmisült.
Dobogókő, a Visegrádi hegység legmagasabb pontja 700 méter magasan elkápráztatta a kirándulás résztvevőit. Nem véletlenül nevezte Prohászka Ottokár egyik elmélkedésében „magyar szent hegynek” a Pilist. Már történelmünk kezdetén a pogány magyarok áldozatbemutató helye volt; a kereszténység elterjedésével az engesztelés hegye lett. Itt hunyt el Boldog Özséb, a pálosok alapítója. Fentről a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység, a Pilisvörösvári-medence, de még a Gerecse vonulatai is kiválóan látszanak megfelelő időjárási körülmények között. Ebédünket Báró Eötvös Loránd menedékház éttermének teraszán fogyasztottuk el a természet lágy ölén. Délután látogatást tettünk a piliszentiváni JóKenyér üzemben, üzletben, ahol megkóstoltuk a 2020. év díjnyertes diabetikus tortáját. Találkoztunk a torta készítőjével, Ludwig Klára alapító-vezetővel, aki éveket töltött Németországban s a JóKenyér üzlet-hálózat vezetője így vall hivatásáról: - A Jókenyér márkanévben hitvallásom lényege is megtalálható: ahhoz, hogy valaki testileg és lelkileg boldog lehessen, elengedhetetlen az egészséges táplálkozás, táplálkozásunk egyik alappillére pedig a kenyér. Mindaz, ami a kenyérhez kell, a természet ajándéka: gabonák, víz, só, élesztő, és a pék, aki a szaktudását adja. Fontos, hogy a magas minőség mellett mindenki számára elérhetőek legyenek a termékek, így válhat lehetségessé, hogy minél többen fogyasszanak teljes értékű kenyeret nap, mint nap. A pilisszentiváni JóKenyér-üzem látogatása alkalmával találkoztunk a zetelaki származású Csíki Attila, üzletfejlesztési vezetővel, aki előkészítette nekünk a pilisszentiváni találkozót.
Fehér barátok hagyatéka - Pálosok a Pilisben
Pázmány Péter: „Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis.” Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.
A Pilisben a legtöbb középkori kolostor a Magyar Pálos Rendé volt, a szervezet alapítása is ehhez a helyszínhez kötődik. Több kolostor romjai ma is fellelhetőek, a pilisi erdők szerves részévé váltak. Kiemelkedik közülük a rend legelső központja, melynek maradványai ma is sok látogatót vonzanak Kesztölc-Klastrompusztára. A rend székhelyét később Budaszentlőrincre helyezte át, amely mára Budapest közigazgatási területén belül található, közvetlenül a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének szomszédságában. Az erdőgazdaság és a rend közötti kapcsolat több éves múltra tekint vissza, az erdészek az emlékhelyek fenntartásával és új látványosságok - mint például a Boldog Özséb-kilátó - létrehozásával gondozzák a történelmi és egyházi múltat a Pilis hegyei között.
A Pálos rend - az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség - történetéről és kialakulásáról részletesen beszámol Gyöngyössy Gergely pálos rendfőnök 1520 körül összeállított okleveles adatgyűjtése, ill. az 1530 táján írt „Vitae Fratrum” = A [szerzetestestvérek élete című kéziratos rendtörténete. Ezt teszi teljessé Egger er András ugyancsak pálos szerzetes 1663-ban nyomtatásban is megjelent írása. Ebből megtudjuk, hogy a mohácsi vészig (1526) csak a Pilisben nyolc pálos kolostor alapítása követte az Özséb által életre hívott klastrompusztai anyaházat. Ezek a következők: a pilisszentléleki, esztergomi, barátkúti (Esztergom), pilismaróti, dömösi, visegrádi, kékesi (Pilisszentlászló) és a(volt) Liszenko-telepi rendház. Ma nincs annyi pilisi turistaház, mint amennyi kolostort épített a hajdani remetékből alakított szerzetesrend ugyanitt…
A fehér kámzsás, hallgatag barátok szorgalmas emberek voltak. Egyrészük szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Iparosaik között számos kiváló csizmadiát, építőmestert, kovácsot, kőfaragót, szabót, szűcsöt, sőt ólomcsöves vízvezetékszerelőt is találunk. Más részük betűfestésben, festészetben, kódexírásban, könyvkötésben illetve másolásban, orgonaépítésben és szobrászatban jeleskedett. Fennmaradt művészi fafaragásaik Európa-szerte ismertek és híresek. Nincs középkorvégi magyar iparfejlődés, tudomány és művészet a pálosok nélkül!
A magyar művelődéstörténet jeles személyeket köszönhet a pálosoknak. Feltétlenül meg kell említenünk - legkevésbé sem a teljesség igényével - Szombathelyi Tamás generális perjelt, az első latinul fogalmazó magyar írót; Csanádi Albert költőt, aki a humanisták által kedvelt veretes latin verselés első jelentős magyar művelője; Gyöngyösi Gergelyt - kora legnagyobb hatású pálos egyéniségét -, rendtörténet-írót és a szerzetesközösség belső újjászervezőjét; a három részre szakadt Magyarország politikai és szellemi vezetőjét: Martinuzzi (Fráter) Györgyöt, aki 1537-ben pálos misekönyvet, 1540-ben pedig zsolozsmáskönyvet adott ki.
E híres pálosok legnagyobbika kétségtelenül gróf Bátkori László. Ő a budai Hárshegyi- vagy Báthori barlangban az 1400-as évek derekán 20 esztendei munkával elsőként fordította magyarra a teljes Bibliát. Műve Mátyás király híres Corvinái között kapott megtisztelő helyet, majd osztozott legtöbbjük sorsában: a sajnálatos elkallódásban. Báthori László egyébként az orvostudományokban is járatos volt. Az erdélyi Reményik Sándor versben is megörökítette személyét és életművét.
Mohács (1526) után - amely óriási csapást mért a Pálos rendre is - csak a lengyel és portugál rendtartományok maradtak épen. A történelmi források szerint a törökök a pálosok százait gyilkolták meg, vagy hurcolták rabságba; soha többé nem pótolható könyv- és levéltárakat semmisítettek meg, s lerombolták a budaszentlőrinci pálos főmonostort is, ahol a rend virágkorában 600(!) szerzetes élt és dolgozott.
A rendet 1786-ban feloszlatta II. József. A XIX. század közepétől azonban ismét szabadon működhettek, de magyarországi - sajnos nem végleges - visszatelepülésük csak 1934-ben valósulhatott meg.
Régiónkat érintő rendtörténeti érdekesség, hogy közben Simor János hercegprímás 1867-ben, Vaszary Kolos prímásutódja pedig 1903-1906 között Bajót-Péliföldszentkereszten kísérletet tett a pálosok visszahonosítására, ám a (ruhaszínük után) fehér barátok nem tudtak e kedves búcsújáróhelyen gyökeret ereszteni.
A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi eltörlése természetesen őket sem kímélte. A szétszóratás után börtön, nyugati emigráció vagy kétkezi munka lett legtöbbjük „jutalma”. A lassan lazuló diktatúra végefelé nagyobb részük egyházmegyei szolgálatba kerülve, ha nem is mint szerzetes, de lelkipásztorként működhetett. 1988. óta ismét tudunk magyar földi pálosokról. A tartományfőnöki hivatal Pécsett talált otthonra. Ezenkívül a budai Sziklakápolnában, Márianosztrán és Petőfiszállás-Szentkúton (Pálosszentkúton) élnek pálosok. Visszatérésük illetve itthoni megmaradásuk remélhetőleg végleges.
Nemzetünk jól ismert balsorsát láthatjuk abban is, hogy ennek az ízig-vérig magyar szerzetesrendnek a súlypontja Lengyelország területére tevődött át. Ma nem Klastrompuszta, nem az ezt követő Budaszentlőrinc, nem is Pécs, hanem a lengyel Czestochowa a pálosok fellegvára. Csehországon, Szlovákián kívül Portugáliában, Amerikában, sőt legújabban Ausztráliában is van tudomásunk működésükről. A rendtagok mind a mai napig erdős-hegyes tájakon, de legalább is ezek közelében - élnek, csorbítatlanul megőrizve pilisi-jakabhegyi remete-elődeik ősi ragaszkodását ahhoz a csendhez és külső-belső békességhez, amelyet egyedül csak az erdő adhat.
Korunk minden gyalázatossága ellenére nem örvendetes és reményt keltő ez az újabb virágba borulás?! A lokálpatrióta jogos büszkeségével állíthatjuk: ez az ismét fejlődésnek induló s immár világszerte jelenlévő szerzetesrend ízig-vérig magyar-, sőt esztergomi gyökérből sarjad!
Forrás: Dobay Pál erdőfőtanácsos: Pálosok a Pilisben és a Pilisből.
A Pálos rend születése és elterjedése (2006)
Kalocsa
A Budapesti Székely Kör június 24-én egynapos látogatást szervezett a világhírű paprika, és az értékeinket őrző kalocsai hímzés városába: Kalocsára. A település egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja.
Vizsoly
Július 15-én Vizsolyba látogattunk, ahol megtekintettük a híres Bibliát, a református templomot, majd Göncruszkán, szintén református lelkész által működtetett és felszolgált ebédet fogyasztottunk. Ezt követően az ország első, egyedi Mézmúzeumát csodáltuk meg. Mézes Gergő méhész, a múzeum vezetőjének lelkes bemutatója után mindenki vásárolhatott a méz-különlegességekből.
- A méhészet csodálatos, a méhek világának komplexitása, rendkívül összetett és érzékeny közössége, a természet és a méhek közötti összhang és egymásrautaltság, lenyűgöző - mondta Mézes Gergő. Ezt érzékelhetik mindazok, akik ellátogatnak Vizsolyba, a Mézmúzeumba, ahol testközelből betekintést nyerhetnek ebbe az utánozhatatlan milliőbe. - Vallom, hogy a méhek természetét és életritmusát alapul vevő komplex méhészeti tevékenység az, ami a szakma jövőjét jelentheti, és ezt mutatjuk be minden érdeklődőnek - mondta Gergő.
A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károli Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása a vizsolyi nyomdában 1590-ben. Károli Gáspár Göncön volt tiszteletes és munkatársakkal dolgozott a Biblia fordításán.
A falu birtokosai ekkor ecsedi Báthori István szatmári és szabolcsi főispán, később országbíró, és felesége Homonnay Drugeth Fruzsina (Euphrosina) voltak, akik Mantskovit Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját, abból a célból, hogy abban a Károli Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ezidő tájt itt Göncön volt tanuló Szenczi Molnár Albertis, aki gyakran hordozta Károlitól a nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és korrektúrákat.
Az első, teljes magyar nyelvű bibliafordítás Vizsolyban látott napvilágot 1590. július 20-án. Ezért a kiadás helyszíni megjelölésével hivatalosan Vizsolyi Bibliának is hívjuk, de elterjedt a fordító nevét megőrző Károlyi/Károli Biblia kifejezés is. A Szentírás viszonylag korai lefordítása (1590) és folyamatos kiadása különböző hazai és külföldi helyszíneken, biztosította a magyarság számára az anyanyelvi hitélet fejlődését és a reformáció kiteljesedését.
Szentendre, Hollókő, Bakonybél
Augusztus 27-én a Művészetek-városába: Szentendrére, szeptember 23-án Hollókő településre (mely a Világörökség része), míg október 27-én Bakonybélbe zarándokoltunk - a felújított monostort tekintettük meg idegenvezető kíséretében. Honismereti kirándulásaink, ahogy a Közéleti estjeink is nagyon népszerűek és teltházzal „üzemelnek”.
Közzététel: 2021. november 8.
