Martonvásár és Beethoven

2022. március 3-án idei első honismereti kirándulásunkon Martonvásárra utaztuk, ahol megtekintettük a híres Brunszvik-kastélyt, a Beethoven Múzeumot és a kastély-kertet.

A főváros határától nem egészen húsz kilométerre fekvő, ötezer lakosú kisvárost méltán nevezhetjük kultúrtörténeti kincsestárnak. Nem véletlen, hogy látogatók tízezrei keresik fel a kastély parkját, a múzeumokat és a több mint hat évtizede minden esztendőben megrendezett szabadtéri Beethoven koncerteket.

Martonvásár és Beethoven

A falu már az Árpád-korban, Márton nevű birtokosának idején vásártartási jogot nyert. Ezen felül Martonvásáron keresztül húzódott É-D irányban az Esztergomot a Balkánnal összekötő „baranyai nagy út”, majd az Itáliába tartó Buda-Fehérvár út szerepe vált jelentőssé.

Ifjabb Brunszvik Antal rövid élete alatt épült fel a kastély barokk változata, ő kezdte meg a park kialakítását, és még azt is sikerült elérnie, hogy a nemrég felépített falu 1789-ben mezővárosi rangot kapjon II. Józseftől.

Brunszvik Antalt négy gyermeke közül Ferenc követte az uradalom irányításában. Az egyetlen fiú a birtokot mintagazdasággá alakította, később pedig a kultúra bőkezű támogatójaként komoly hírnevet szerzett. Brunszvik Ferenc volt Beethoven egyik legbensőbb barátja és mecénása, így többször is vendégül látta a híres zeneszerzőt Martonvásáron.

Martonvásár és Beethoven

Ferenc legidősebb nővére Teréz volt, aki korának egyik legműveltebb és legtájékozottabb asszonya volt. 1828-ban ő nyitotta meg Budán hazánk és egyben Közép-Európa első óvodáját.

Jozefin húgát bensőséges szálak fűzték Beethovenhez, így sokan Jozefint tartják Beethoven híres leveleinek címzettjének, melyben rejtélyesen a Hallhatatlan Kedveséhez szól mély szerelemmel.

Karolina nevű testvérük Erdélybe, Teleki Imréhez ment férjhez. Gyermekük, Teleki Blanka hozta létre 1846-ban nagynénje, Brunszvik Teréz támogatásával az első magyar szellemű leánynevelő intézetet, majd amiért a világosi fegyverletétel után sem engedte a szabadságharc lángját kialudni, évekre várbörtönbe zárta az osztrák önkény.

A Brunszvikok négy generáción keresztül birtokolták Martonvásárt, ám a válságba került család a 19. század végén kénytelen volt megválni birtokaitól. A területet Habsburg József főherceg, Alcsút tulajdonosa vásárolta meg fia részére, melyet nászajándéknak szánt.

Közzététel: 2022. május 4.

Budapesti Székely Kör