Nemzeti emlékhelyünkön, Győrben jártunk

A nagy vihar után csoportunk – bátran – útnak indult 2025. július 9-én. Idei harmadik honismereti kirándulásunkon nemzeti emlékhelyünkre: Győrbe vezetett az utunk. A Nagyboldogasszony Székesegyházban őrzik a Szent László hermát, a vérrel könnyező Madonna festményét, és itt találjuk báró Apor Vilmos, mártírhalált halt erdélyi származású püspök nyughelyét. Dicsőség történelmi hőseinknek!

Frigyesy Ágnes felvételeivel

Győri Káptalandomb

A 2020. március 24-én nemzeti emlékhellyé nyilvánított Káptalandomb, a „Collis Sacer” a Győri Egyházmegye központja, Győr város vallási, történelmi, kulturális értékeinek centruma, ahol a szakralitás, a történelem és a kulturális kisugárzás sajátos módon tapintható. Az épületek, a műemlékek, a felbecsülhetetlen értékű szakrális műtárgyak - egymással szerves egységet alkotva - az Egyházmegye ezeréves örökségeként maradtak ránk. Kedvelt úti célként évente sok tízezer turista, sok ezer zarándok keresi fel háromszoros búcsújáró helyként tisztelt történelmi városmagot.

E tények alapozták meg az Országgyűlés döntését, miszerint – a nemzet történelmében betöltött meghatározó szerepe elismeréseként és méltóságának megőrzése érdekében – a győri Káptalandombot a nemzeti emlékhelyek sorába emelte.

Nagyboldogasszony Székesegyház

A Győri Egyházmegyét Szent István király alapította, feltehetően 1001-ben. Az első, XI. században épült székesegyházról nincsenek adataink, minden bizonnyal az 1273. évi cseh ostromok idején súlyosan megrongálódott. A Székesegyház gótikus átalakítását Kálmán püspök (1337–1375) kezdhette el, és Héderváry János püspök (1386–1415) idején a Szentháromság-kápolna (ma Héderváry- vagy Szent László-kápolna) építésével ért véget.

A mohácsi csata után Győr folyamatos török támadásoknak volt kitéve, amelyek során a középkori székesegyház fokozatosan rongálódott; az épület leégett, egy részét istállónak és raktárnak használta a várőrség, boltozata leomlott, tornyai bedőltek. Győr rövid török uralma alóli felszabadítása után ismét elkezdődött az újabb renoválás, II. Draskovich György püspök (1635–1650) az itáliai Giovanni Battista Rava építőmestert bízta meg a helyreállítással.

Az elpusztult nyugati toronypár helyén Széchényi György püspök emeltetett új középtornyot 1660-ban. A bazilika belső tereinek mai, érett barokk jellegét a gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) idejében zajlott munkálatok alakították ki. A püspök korának legjelentősebb művészeit fogadta fel. Az építészeti részleteket, miként a Mária-kegyoltárt (1767) Melchior Hefele tervezte, a freskókat és oltárképeket Franz Anton Maulbertsch és műhelye festette (1772–74, 1781). Széchenyi Miklós püspök idejében (1901–1911) kezdték meg – a székesegyház külső képét máig meghatározó – homlokzati felújításokat.

Északi mellékhajójának oltárképét, a Könnyező Szűz Mária-képet 1655-ben Írországból menekítették Győrbe, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel könnyezett.

Szent László király hermája

A templom másik oldalhajójához a XV. században, gótikus stílusban épített kápolna Hazánk egyik legjelentősebb nemzeti kincsét őrzi. Szent László király hermája – aranyból és drágakövekből készített mellszobra – a lovagkirály koponyacsontját rejti. Szent László hermája egy fej-ereklyetartó, herma, amely Szent László magyar király koponyájának egy darabját tartalmazza és a magyarság, valamint a magyar katolicizmus egyik legfontosabb történelmi ereklyéje.

Az épület a második világháború bombázásai során jelentős károkat szenvedett (a toronysisak megsérült, a tetőszerkezet leégett). A Székesegyház mai megjelenését meghatározó restaurálásra 1968-1971 között került sor, amikor a világháborús károkat is elhárították. A XX. században új műalkotásokkal csupán a Héderváry-kápolna gazdagodott; Boldog Apor Vilmos püspök Boldogfai Farkas Sándor faragta szarkofágjával, amely mögé Mattioni Eszter hímeskő falburkolata került, a színes üvegablakok Sztehló Lili alkotásai.

II. János Pál pápa az 1996-os látogatását követően 1997-ben a katedrálisnak „Basilica minor” rangot adományozott.

Az utolsó restaurálás 2017-ben kezdődött el, amelynek keretében a Székesegyház külseje megújult és teljes belső felújítása megtörtént, új orgona készült, valamint 2022-ben a két világháború veszteségeinek pótlására a torony meglévő harangja hat új haranggal bővült. Így a már hét harang az első világháború előtti állapotot tükrözi. (Orbán-kormány idején!)

Győri Székesegyház Kincstára

A Nagyboldogasszony Székesegyház felújított termeiben kapott új otthont Magyarország egyik leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye. A kiállított tárgyak - a gyűjtemény legszebb,  legértékesebb darabjai - a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ állományának mintegy harmadát képviselik.

A liturgikus öltözetek és kegytárgyak a középkortól napjainkig képviselik a régió egyházművészetének legbecsesebb műalkotásait.
A Kincstár legértékesebb darabjai: XV. századi sodronyzománc díszítésű kelyhek, középkori szentségmutatók, II. Rákóczi Ferenc ezüstkötésű imakönyve, XIV. századi elefántcsont triptichonszárny, Bornemissza Pál erdélyi püspök igazgyöngyökkel kivarrt, drágakövekkel díszített infulája 1550-ből, Mátyás király által adományozott XV. századi firenzei miseruha. A Székesegyház északi falában kívül befalazott római kori kövek találhatók, az északi bejárattól keletre lévő pillérbe építették be a híres Victoria-oltárt. Felette a Székesegyház történetére vonatkozó bronz dombormű látható, alatta vésett évszám: 1466, amely a templom gótikus átalakítási munkálatainak kezdetét jelenti.

A közel kilencven darab liturgikus ötvöstárgyat és textil-műremeket bemutató tárlat a Bazilikán belül tekinthető meg.

Apor Vilmos Emlékmúzeum:

A Mindenkinek mindene című emlékkiállítást a Püspökvár földszinti és pincehelyiségeiben rendezték be. A legmodernebb kiállítás-technikai eszközökkel kelti életre Apor püspök korát és személyes életútját. Nagy hangsúlyt kap a főpap második világháború alatti tevékenysége, az ostrom alá került Győrben végzett szolgálata. A kiállítás programja a vértanúság eseményeinek megismerésével és átélésével nyeri el csúcsát abban a helyiségben, ahol a lövések annak idején eldördültek.

Cafe Collis, ahová szintén betértünk:

A nemzeti emlékhely szívében működő Café Collist a Győri Egyházmegye kettős céllal hozta létre. Egyrészt a Káptalandombra látogató turisták és a győriek itt-tartózkodását kívánja még kellemesebbé, komfortosabbá tenni, másrészt az egyház segítő kezet nyújt a fogyatékossággal élő embertársainknak azzal, hogy munkahelyet teremtett számukra.

A Café Collis az első győri kávéház, ahol fogyatékossággal élő fiatalok szorgoskodnak nap, mint nap, a kávézó vezetői és a mentorok támogatásával.

Támogatónk:
a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Közzététel: 2025. július 23.