Jáki Sándor Teodóz atya emlékezete
Feladatunk nem lehet más, mint Isten és ember szolgálata
– A lélek tesz minket magyarrá, melyet a hit tesz erőssé – emlékezett Jáki Sándor Teodóz atyára C. Varga István irodalomtörténész, aki 2013. február 20-án felidézte a nagytudású, műveltségéről, jókedvéről és csángó-szeretetéről ismert teológus professzor alakját. Hangsúlyozta: – Jézust eszményként követte, Szűz Máriát pedig tisztelte.
Teodóz atya – Domokos Pál Péter biztatására – 1978-ban indult el először Moldvába, hogy a csángómagyarok életét, egyházi énekeit, nyelvét tanulmányozza. A nemrég elhunyt professzor 104-szer járt Erdélyben, és 82-szer Moldvában. A csángó magyarokat gyermekeiként szerette, gondozta hitüket, ápolta magyarságukat. Ha egy anya várandós lett, kikelt magából, ha valaki terhesnek nevezte a létállapotát. Mint mondta, aki várja a gyermekét, szíve alatt legnagyobb kincsét őrzi, akinek jövője van. Mert akik gyermeket várnak, nem csak a hitet tartják meg, de az Életet is. Mert jövője van a férfinek, az asszonynak és a gyermeknek.
A Budapesti Székely Kör és a Lakatos Demeter Csángó-Magyar Egyesület által Budapesten, az Aranytíz Kultúrotthonban szervezett emlékesten a zsúfolásig megtelt teremben levetítették Lengyel Gyula a „Szeretet-útján” című életrajzi filmet, melyből kiderült, édesanyja megérhette, hogy fia 100 éves korában még kezet csókoljon neki. Jáki Sándor Teodóz Győrben született, öt testvér közül, ő volt a legfiatalabb. Győri bencés diákként választotta a papi hivatást, s vallotta: – Isten bátorít bennünket az úton, s feladatunk nem lehet más, mint Isten- és ember szolgálata. A bencés szerzetes, pedagógus és magyarságkutató, aki 1929-ben született, Trianont sorscsapásként élte meg, hisz szembesült vele, hogy minden harmadik hazánkfia az országhatáron kívülre rekedt.
Temetésén Bíró László tábori püspök a doni katasztrófa évfordulója miatt nem lehetett jelen, de gyászbeszédében a következőket írta: – Teodóz atya papi, szerzetesi tanári hivatásához áldásos missziót talált. Domokos Pál Péter baráti biztatására indult el Moldvába, hogy a csángó magyarok életét, egyházi énekeit, nyelvét tanulmányozza. Erőst együttérzet sorsukkal, csodálta hitbuzgó vallásosságukat, hitre épült archaikus kultúrájukat. A Soproni-hegykaréjtól Csángóföldig, Zoboraljától a Belgrád közelében fekvő székelyfalvak, a Nyitrai Szent-László és Prohászka ünnepségekig, a Vág- és Garamvölgyéig, Székelyföld gazdag vidékéig a jézusi szeretet, a Mária tiszteletet, a keresztény magyarságtudatot erősítő missziót folytatott. Sokaknak visszaadta hitét, sokunkban megerősítette a népi vallásosság jelentőségének tudatát, méltóságát, felmutatta és példaadóan képviselte a Mária tiszteletet.
Nagy örömére szolgált az Európai Tanács határozata: „A csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára.”
Az est szervezői bejelentették, hogy emlékkötet megjelenésén fáradoznak, melynek szerkesztője maga Bíró László tábori püspök lesz. Várják az emlékező sorokat, írásokat mindazoktól, akik emlékezetükben megőrizték Teodóz atya alakját.
Jáki Sándor Teodóz 1929. május 12-én született Győrött. A noviciátust 1944. december 14-én kezdte meg. 1950. május 14-én tett ünnepélyes fogadalmat, majd 1952. június 27-én pappá szentelték. A rendi létszámkorlátozás miatt 1952-54 kántor Mezőtúron, 1954-56 kántor Sopronban, 1956-59 kántor és diákotthoni prefektus Győrött, 1959-60 kántor Sopronban. 1958-ban Győrött zeneiskolai zongora- és szolfézstanári, majd 1961-ben a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán középiskolai ének-zenetanári és karvezető diplomát szerzett. 1961-2007 a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium énektanára, karvezetője, valamint a győri Bencés Templom karnagya. 1967-1991 a Budapesti Nyári Kántorképző tanfolyam tanára is. 1968-1991 a Győri Hittudományi Főiskolán a Musica Sacra és a beszédtechnika tanára, 1969-1991 a győri székesegyházi Palestrina Kórusát, majd a győri bencés templom kamarakórusát vezette. Behatóan foglalkozott a magyar egyházi népénekek gyűjtésével. Néprajzkutatói munkája során az életében jelentős szerepet játszó Moldva és szűkebb hazája Győr-Moson-Sopron megye mellett bejárta a Székelyföldet és az al-dunai székelyek falvait is a Délvidéken. Elkötelezett munkájáért több kitüntetésben részesült. Életműve elismeréseként 2012-ben Fraknói Vilmos-díjat kapott.
Frigyesy Ágnes
A szerző felvételeivel
Közzétéve: 2013. február 25.
