Szöveges szakmai beszámoló – 2023 Részletes éves szakmai beszámoló – 2022 Felsorolásszerű éves szakmai beszámoló – 2022 Részletes éves szakmai beszámoló – 2021 Felsorolásszerű éves szakmai beszámoló – 2021 Képes éves szakmai beszámoló – 2020 Elnöki nyilatkozat – 2019
Első nap a nagykárolyi Kálvin Központban ismerkedtünk a nemrég magyar kormány és a világ magyarsága adakozásából felépült Kálvin Központ munkatársaival. Megtekintettük az épület-komplexumot. Nt. Tolnay István református esperes és felesége bemutatásával. Nagykárolyban született Károli Gáspár bibliafordító és Kaffka Margit író, itt ismerte meg Petőfi Sándor Szendrey Júliát, későbbi feleségét, itt tanult Ady Endre, de a nagykárolyiaknak mégsem csak a múltból kell élniük, hanem a jövő felé kell fordulniuk… A nagykárolyi, nemrég felavatott Kölcsey szobor megtekintése után háromnapos honismereti kirándulásunkat Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőhelyén folytattuk. A Kölcsey kulturális és egyházi központ lelki táplálékot, szállást, reggelit és meleg vacsorát nyújtott mindannyiunknak. Magyar állami támogatásból épült meg a Kölcsey Ferenc nevét viselő kulturális és egyházi központ a Szatmár megyei Sződemeteren – a Himnusz szerzőjének szülőfalujában – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a tasnádi református egyházközség kezdeményezésére. Köszönjük Pakulár Julianna és Pakulár István református lelkész házaspárnak, az intézmény vezetőinek szíves fogadtatását. Másnap Koltóra, a Teleki kastélyba látogattunk, ahol mézes heteit töltötte Petőfi Sándor és Szendrey Júlia.
A kastélyt EU-s pénzből újították fel. Szász Imre, intézményvezetőnek köszönjük, hogy végigvezetett bennünket a kastélyban és tárlatvezetése révén betekintést nyerhettünk a múlt történéseibe. Június 24-én - közös reggeli után - búcsút vettünk Sződemetertől és a Pakulár házaspártól, majd Nagybányára indultunk. Délben érkeztünk a Szentháromság Római Katolikus plébánia kerthelyiségébe, ahol Ft. Szmutku Róbert, róm. katolikus plébános, esperes atya (Robi atya) fogadott bennünket. A nagybányai Szépművészeti Múzeumban megtekintettük a híres egykori nagybányai festőtábor alkotóinak festményeit az intézmény vezetője: Róbert tárlatvezetése kíséretében...A nagybányai Szentháromság plébániatemplomban, Erdély egyik legrégebbi és legszebb barokk templomában szolgál esperes plébánosként vendéglátónk: Robi atya, akivel közösen megtekintettük a templomot, tettünk egy sétát a város központjában. A városnézést követően közös ebéddel zártuk a pompás, kulturális értékeket felfedező, kapcsolatépítő háromnapos honismereti kirándulásunkat... Köszönjük mindenkinek a szíves fogadtatást!
Közös ebédre meghívtuk Szász István Tas orvos-írót, Erdély egyik utolsó polihisztorát a Hableány Étterembe, majd délutáni programként meglátogattuk múzeum-otthonában, akit Sütő András írófejedelem az erdélyi magyarság tiszteletbeli főkonzuljának nevezett. Makovecz Imre tervezte házában található az erdélyi Hitel folyóirat múzeuma…
Az Ezüstfenyő Néptáncegyüttes aznap egésznapos budapesti programon vett részt. Délelőtt rövid bemutatóra került sor a Bodó Galéria és Aukciósházban Bodó János galériavezető és a Budapesti Székely Kör vezetősége jelenlétében, majd Kis István régiségkereskedő meghívására és részbeni támogatásával könnyű ebéd után séta következett a Duna-korzón, az est előtt!
Az esti néptáncbemutatón a székely tánccal ismerkedhettek meg a résztvevők,A táncosok szállását családoknál oldottuk meg 2023-ban is, ahol vacsorát és reggelit kaptak a fiatalok. A táncegyüttes vezetőjét, és a buszvezetőt a Benczúr Hotelban szállásoltuk el, ahol közös munka-reggelin és az előző nap közös vacsorán beszéltük meg a legfontosabb jövő évi teendőket. A gyermekek minden évben más-más budapesti programon vesznek részt.
Múzeumi idegenvezető kíséretében a vasútállomásról indult a körséta. Megtekintettük a település nevezetességeit: Zebegény utcáin haladva, az Országzászló és Trianon emlékművet, a Kálvária templomot és a Kálvária stációit, a Sziklakápolnát, a temetőt, a Kós Károly Kilátót és a Boldogasszony templomot. Megnéztük, honnan festette Szőnyi István a legszebb festményeit. Útközben anekdótákkal, archív fotókkal elevenedett meg előttünk a falu múltja és a Zebegényben élő művészek érdekes történetei. Rövid filmet néztünk meg Szőnyi István festőművészről, majd a Szőnyi István Emlékmúzeum (sarokszoba, nappali szoba, magyar szoba, kisműterem, új műteremépület, kiállítótér, Szőnyi Zsuzsa–Triznya Mátyás-emlékszobák) tekintettük meg – két részben. A közös ebéd (Mókus Vendéglő) után kötetlen programot kínáltunk a résztvevőknek: Dunapart, Rétesház, esetleg fürdési lehetőséggel.
A Székesegyház 1996-tól őrzi Boldog Gizella királyné ereklyéjét is, aki nagy szerepet játszott a templom építtetésében.
Várbeli sétánk alkalmával a kilátóbástyánál megtekintettük az első magyar királyi pár, Szent István király és Gizella királyné szobrát, mely Veszprém szimbólumává vált. A szoborpár Ispánky József alkotása, melyet 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmával állítottak fel.
Az Érseki Palotáról megtudtuk: Az épület helyén egykor egy gótikus palota állt. A mostani épület a Veszprémi vár egyik legjelentősebb épülete, 1765–1776 között épült Fellner Jakab tervei szerint. Az érseki palota levéltárában körülbelül másfél ezer Mohács előtti oklevelet őriznek, de jelentős a könyvtár középkori és kora újkori gyűjteménye is. A levéltárban van Magyarország legkorábbi, eredetiben megmaradt magánoklevele, a Guden-féle végrendelete.
A Gizella-kápolna Veszprém legrégibb épülete. A valaha kétszintes kápolna a várnegyedben, az érseki és a nagypréposti palota között helyezkedik el. XIII. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei és sárkányfigurákkal díszített fejezetei is egyedülállóak.
Veszprémi látogatásunk végén a 2013-ban Veszprém belvárosában nyílt Historia Hangvilla Étterem, Kávézó és Rendezvényközpontban ebédeltünk mindenki megelégedésére.
Éves programjaink megvalósulását támogatta a Miniszterelnökség, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Köszönjük!
További részletes beszámolóink – fotókkal együtt – megtekinthetők a www.szekelykor.hu honlapunkon (azaz itt)!
Nagylelkű adományát a BSZK bankszámlaszámára utalhatja:
11712004-20113025
Köszönjük!
Budapest, 2024. július 13.
Írta és összeállította:
Frigyesy Ágnes elnök
Budapesti Székely Kör
1988-ban, immár 35 éve a már érezhető változások előszelét megneszelve, Pozsgay Imre bátorítására László Gyula, Vékás Domokos, Domokos Pál-Péter, id. Ferencz Vilmos, Domokos Jenő és még sokan mások megalakították a Székely Kört.
Egyesületünk a kultúra minden területével kapcsolatban áll, az anyaországon belül és határon túl. Az erdélyi magyar-székely kultúra otthoni és itthoni megőrzése, ápolása elsőrendű feladata a Budapesti Székely Körnek!
10 éves a Hazajáró címmel rendeztük meg első közéleti estünket 2022. január 26-án, Budapesten, a HÁLÓ Közösségi és Kulturális Központban. Estünk vendége volt - hetedik alkalommal - a HAZAJÁRÓ népszerű honismereti televíziós műsor két tagja Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor műsorkészítő-utazók.
Ismét találkoztunk a DUNA Televízió Magyar Örökség- és Prima Primissima Közönségdíjas honismereti magazinműsor hátizsákos műsorszerkesztőivel, akik 10 éve indultak el a Kárpát-medencében, hogy felkeressék magyar honfitársainkat, bemutassák közös kulturális kincseinket, örökségünket. Idestova 23 600 km-t utaztak, 460 kilométert gyalogoltak 1 év alatt! A mintegy 300 izgalmas útjukról/filmjükről beszéltek vetítéssel egybekötött rendezvényünkön.
Szokás szerint estünk háziasszonya, beszélgető-partnere volt: Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter, a BSZK elnöke.
A DUNA Televízió Magyar Örökség- és Prima Primissima Közönségdíjas honismereti magazinműsora idén ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját, így a beszélgetés menetét is ez határozta meg. Tíz témakörre fűzve sokmindent megtudhattunk a két vendégünktől. Csak néhány témakört idézünk ide: A kárpáti hegyek világa, Magyar emlékek nyomában, Magyar közösségek a Kárpát Hazában, A megmaradás esélyei tömbben és szórványban… Honismereti turizmus: miért alakult a Hazajáró Egylet 2015-2022 között. Mit adtak a személyes élmények: mit adott a hazajárás a film-készítő stábnak.
Váli Anna felvételeivel
A mintegy 300 izgalmas útjuknak azonban nincs vége, további 82 utat terveznek még az elkövetkezendő években.
Az est meglepetés-vendége volt Bálint Olga, a kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Komplexum vezetője és a Szentkereszty Stephanie Egyesület elnöke, aki röviden bemutatta az általa vezetett intézmény-komplexum feladatait, jövő évi terveiket. A Budapesti Székely Kör hosszabb előadásra visszavárja Olga asszonyt.2022. február 25-én Woth Imre, a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének elnöke volt a vendégünk a HÁLÓ Közösségi és Kulturális Központban. Szuggesztív előadásában a Szent Korona sorsáról, a Koronaőrök rendkívüli küldetéséről, a Szent Korona 1978-as hazatéréséről szólt.
A Koronaőrség feladata a Szent Korona őrzésére hivatott egykori Magyar Királyi Koronaőrség dicső hagyományainak folytatása és a Szent Jobb őrzése.
Woth Imre előadása után Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter, a BSZK elnöke beszélgetett az előadóval, majd az érdeklődők is feltehették kérdéseiket.
A történetük a korábban itt megjelent írásunkban is elolvasható
Történetük visszanyúlik az 1200-as évekig. Talán sokan nem tudják, de a magyar Szent Korona a világon egyedülálló korona, mivel Szent István királyunk országunkkal együtt ajánlotta fel a Szűzanyának.
1978-ban Jimmy Carter visszaküldte a Magyar Államnak a Szent Koronát, ekkor még Józsi bácsi nem lehetett jelen, de már ekkor megért benne a gondolat, hogy a Koronaőrséget újból felállítja. Viszont Jimmy Carter következő magyarországi látogatása alkalmával már személyesen kérte, hogy Józsi bácsi jelen legyen a Szent Korona mellett. Ugyanezt a megtiszteltetést kapta Erzsébet királynőtől is.
A múlt rendszerben nem volt lehetősége arra, hogy a Szent Korona mellett őrséget állhasson. 1990-ben megvalósult Józsi bácsi álma és különböző adományokból megvarratta ugyanazokat a ruhákat, melyeket 1945-ig viseltek a koronaőrök, valamint megalapította egyesületüket. Minden követ megmozgatott azért, hogy a Szent Korona és a Szent Jobb mellett legyen régi társaival, folytassa az évszázados hagyományt és frissítse az állományt.
A legtöbb koronaőrt Jutason képezték ki, mely az ország egyik legkeményebb tisztképzője volt. Itt kapták meg azt a tudást és keménységet, mely alkalmassá tette őket arra, hogy a Szent Koronát és a hozzátartozó drágaságokat akár életük árán is megvédjék.
A kemény kiképzés mellett balettmester tanította őket arra, hogyan lépjenek méltóságteljesen és tisztelettudóan egyetlen koppanás nélkül a Szent Korona és a Szent Jobb kísérésekor! Külön szervezetet alkottak a honvédségen belül, mely teljesen politika-mentességet képezett. Ezalatt az értendő, hogy a koronaőröknek csak saját parancsnokuk vagy a miniszterelnök adhatott utasítást, de csakis addig, amíg a Szent Korona érdekeit képviselte a parancs.
A Magyar Királyi Koronaőrők célja, hogy ezt a hagyományt életben tartsák és utódaik továbbvigyék azt, amit hosszú évszázadokon keresztül igaz magyar nemesek, katonák, papok és országlakosok megőriztek és tiszteletben tartottak. Kérésük mindazok felé, akik értékelik tevékenységüket, hogy támogassák ezt a hagyományt, ne merüljön feledésbe azon embereknek a törekvése, kik életüket szentelték a Szent Korona őrzésének.
A Szent Korona őrzése több mint ezer évre nyúlik vissza, törvények szabályozták a működést.
I Szent István 1018-ban megalapította a fehérvári Bazilikát, melynek tornyában őrizték a koronázáshoz szükséges kellékeket.
Hunyadi Mátyás 80000 arany ellenében visszakapta a Szent Koronát és Sopron városát III. Frigyestől. Mátyás haláláig egy koronaőr látta el az őrzési feladatokat.
A magyar kormány külügyi vonalon 1945 és 1953 között három alkalommal hivatalosan, és több esetben nem hivatalos formában is a korona visszaszolgáltatását kérte az amerikai féltől. Az amerikaiak a kéréseket sorra elutasították, hivatalos nyilatkozataikban pedig jelezték, hogy az Egyesült Államok a magyar Szent Koronát nem tekinti hadizsákmánynak, sem restituálandó műkincsnek, hanem megkülönböztetett jellegű tulajdonként kezeli, és őrzi.
Az 1945. év szeptemberében a korona Wiesbadenbe, az amerikai hadsereg műkincsgyűjtő központjába került. Innen 1949 májusában a frankfurti Deutsche Reichbank egy páncélszekrényébe került, majd 1951 augusztusában Friedbergbe, az USA hadseregének európai parancsnokságának pénzügyi központjába vitték. Miután tisztázódott, hogy a visszaszolgáltatás kérdése csak hosszú távon rendezhető, a Szent Koronát 1953-ban egy hadihajó fedélzetén, titkos akció keretében a tengeren túlra szállították, és Fort Knoxban az amerikai pénzügyminisztérium központi aranylerakatánál helyezték el, amelyet a hadsereg egy tankhadosztállyal biztosított. Az átszállítás megszervezését, és az amerikai területen történő őrzés ellenőrzését az Egyesült Államok külügyminisztériuma felügyelte.
A magyar Szent Korona őrzésének feladatát a minisztérium személyhez kötötte: az 1953-as tengeri szállítás, az elhelyezés, és az őrzés ellenőrzésének feladatát a minisztérium egyik osztályvezetőjére bízták, aki magánál tartotta a koronaláda hét kulcsát is. Később, 1975-ben ezt az amerikai „koronaőri” státust átruházták a Külügyminisztérium magyar referensére, aki 1978-ig, a korona visszaszolgáltatásáig látta el ezt a feladatot. A két megbízott személy 25 év alatt 17 alkalommal hajtott végre ellenőrzést a koronát őrző objektumban.
Az 1969 óta folyamatosan javuló amerikai-magyar kapcsolatok alakulásának fontos sarokpontja volt a koronázási ékszerek visszaszolgáltatása. Az USA-ba utazó magyar miniszterelnök helyettes 1976-ben konkrét kéréssel fordult ez ügyben az amerikai elnökhöz, aki nem zárkózott el a kérdés rendezését illetően. Az 1977. év augusztusában az Egyesült Államok elnöke határozatban foglalt állást a magyar Szent Korona visszaadásának ügyében, melynek hatására a magyar kormány és az amerikai nagykövetség közt megkezdődtek a tárgyalások a regáliák átadásáról és jövőbeni elhelyezéséről. Az amerikai partner ragaszkodott a korona nyilvános kiállításához, az elhelyezést illetően pedig a budai várat találta a legalkalmasabbnak és kellőképpen méltónak. A gyakorlati kérdések tisztázása érdekében Magyarországra utazott az amerikai külügyminisztérium „koronaőri” feladatokkal megbízott szakértője, aki 1975 óta a minisztérium magyar ügyeinek referense volt.
A tárgyaló felek megállapodása alapján az USA-ba utazott egy magyar szakértői csoport, akik a korona szakmai átvételéért voltak felelősek. Ezt a bizottságot a művelődésügyi tárca javaslatára a Külügyminisztérium hozta létre még 1977 novemberében, tagságát művészettörténész, restaurátor, és egyéb szakértők alkották, elnökét a külügyminisztérium delegálta. Ebből a bizottságból jött létre később, 1978-ban a máig létező Koronabizottság. A bizottság tagjaiból delegált szakértői csoport 1977 decemberében Fort Knoxba utazott, és elvégezte a korona állapotfelmérését, illetve szakmai átvételét.
A szállíthatóság érdekében a koronán javításokat végeztek. A Szent Korona Magyarországra szállítására 1978. január 5-én került sor, amikor egy amerikai katonai repülőtérről a korona - és az amerikai átadóbizottság - egy angol katonai repülőtér érintésével a Ferihegyi repülőtérre érkezett, ahol a megfelelő magas szintű fogadásban részesítették. A regáliákat innen a Parlament épületébe vitték, ahol az amerikai külügyminisztérium koronaőri teendőkkel megbízott magyar referense a nála lévő kulcsokkal kinyitotta a koronaládát. Az esti órákban ismételt átadás-átvételt hajtottak végre, majd az éjszaka folyamán - az előzetes megállapodások alapján - két diplomata, egy amerikai és egy magyar, a korona mellett maradt. A jelképes diplomáciai őrzés mellett a valóságos biztosítást ekkor már a Parlament épületét védő Kormányőrség állománya adta.
A koronaláda kulcsai az amerikai Külügyminisztérium magyar referensénél maradtak, egészen az ünnepélyes átadásig. Az átadási ünnepséget a Belügyminisztérium Kormányőrség ünnepélyes őrségváltása előzte meg. A protokolláris átadási ünnepséget követően a Kormányőrség vette át a Szent Korona őrzését. A korona ezután a Nemzeti Múzeum erre a célra kialakított helyiségébe került, ahol állandó kiállítás tárgyává tették. Őrzéséről közvetlenül a múzeum polgári fegyveres őrsége gondoskodott. A Szent Korona őrzésének rendjét a múzeum főigazgatója 1978 január 5-től hatályos utasításában szabályozta. A koronaterem ajtajának két kulcsa közül az egyiket a főigazgató, a másikat a régészeti osztály vezetője őrizte. Minden nyitásnál és zárásnál jelen volt a fegyveres polgári őrség egy tagja is. Tevőlegesen részt vett a korona őrzésében a Belügyminisztérium is. Már 1977 novemberében létrehoztak egy Operatív Bizottságot, amely a Belügyminisztérium és a Kulturális Minisztérium felelős személyeiből állt fel, és kidolgozta a koronázási jelvények elhelyezésére és őrzésére vonatkozó utasításokat.
2022. április 26-án a Zarándokvonattal a csíksomlyói pünkösdi búcsúba címmel tartottuk meg estünket, hisz két év kényszerű kimaradás után ismét indult a Székely gyors-Csíksomlyó expressz Székelyföldre. A HÁLÓ Kulturális és Közösségi Központban megtartott rendezvényünk vendége volt: Petrus György és Sárvári Krisztina, a Székely gyors-Csíksomlyó expressz össznemzeti zarándokút főszervezői, Pécsi L. Dániel jelképművész, Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész, a vonat díszvendége, valamint Hoppál Bulcsú népzenész, aki csapatával rendszeresen muzsikál a vonaton. Az est műsorvezető-háziasszonya: Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter volt.
2022-es évben is készült Csíksomlyói Képes Imafüzet, amit a BSZK elnöke és Kolozsvári Gyöngyvér adományként ajándékozott a vonaton utazóknak Frigyesy Ágnes Böjte Csaba ferences missziós munkájáról szóló képes könyvével együtt. Miközben a zarándokvonaton 2022. árvái javára. melynek összege majdnem elérte az egymillió forintot. Az adománygyűjtést a BSZK két tagja végezte.
2022. június 16-án Nem jó az embernek egyedül címmel nagysikerű lemezbemutatóját tartotta Lukácsy Katalin, Béres Ferenc-díjas színművész, előadóművész. Az esten elnökünk, Frigyesy Ágnes beszélgetett a művésznővel.
2022. október 28-án Thurzó Zoltán, nagyváradi zongoraművész, Guiness-rekorder volt a vendégünk a HÁLÓ-ban.
A neves zongoraművész 2022. június 13-án a Himalája hegységrendszerben, a Mount Everesten, 5364 méter magasságban elhelyezkedő térben, koncertzongorán nemzeti himnuszokat, és más zenei darabokat játszott. Nepáli idő szerint 13.35-kor, a magyar, a székely és a román himnusz előadásával kezdte Himnusz a magasban című koncertjét, és végül sikerült felállítani a Guinness-világrekordot, melyet azóta hitelesítettek.2022. november 17-én Dévai Nagy Kamilla, Liszt Ferenc-díjas énekművész Akit az Isten meghagyott I-II. kötetének bemutatójára került sor. Az önálló esten a művésznő megzenésített verses-énekekkel gazdagította az estünket. Köszöntőt mondott: Fejér Tamás, a Kárpát-medencei Magyarok Kulturális Egyesületének elnöke, a könyv kiadója.
2022. december 19-én, idei utolsó estünket a Betlehemi jászol közelében címmel tartottuk meg. Vendégünk volt: Petrás Mária, Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjas csángó népdalénekes, kerámikus, Petrás Alina, Szervátiusz Jenő-díjas kerámikus, népdalénekes, Kegye János, pánsípművész, a Magyar Kultúra lovagja, valamint közreműködött: Kiss Krisztián kobzos. Háziasszony: Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, a Budapesti Székely Kör elnöke volt.
Első nap Szászvárosban - Böjte Csaba Szent Erzsébetről elnevezett Gyermekvédelmi Központjában (Ruha, könyv- és pénzadomány átadása) Átvette: Menyhárt Ernő és Rita, az Otthon vezetői.
Április 21. Torda Unitárius Gyülekezetnek, Józsa Lajos unitárius lelkésznek ruha- és könyvadomány átadása a lelkész tordai hivatal-otthonában.
Április 22. Látogatás a házsongárdi temetőbe. Találkozás Makkay József újságíróval, és Tőkés Eszterrel.
Első nap érkezés a Budapest–Déva–Segesvár–Székelyudvarhely–Csíkszereda–Gyimesbükk-útvonalon Gyimesfelsőlokra. Második nap: Pünkösd hétfőn részt vettünk az ünnepi szentmisén Csíksomlyón, majd meglátogattuk székely barátainkat Csíkborzsován (közös ebéd), ezt követően délután találkoztunk Darvas-Kozma József róm. kat. esperes-plébánossal a csíkszeredai plébánián. Harmadik nap Ákosfalván, Böjte Csaba gyermekvédelmi otthonában találkoztunk Bajkó Éva nevelővel, valamint a gyermekekkel, akiknek átadtuk pénz- ruhaadományainkat, majd Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánián Baricz Lajos plébános atya és Kilyén-Muresán Emma tanárnő fogadták könyvadományainkat. Negyedik nap a Borsos Miklós Alapítvány részére Borsos Géza elnök úrnak juttattuk el könyvadományainkat Gyergyócsomafalván, majd Gyergyószárhegyen felkerestük a ferences kolostort, s annak sírkertjében Ferencz Béla Ervin sírját. Ötödik nap a székely-magyar-kapcsolatokat építő találkozások után Kolozsvárról érkeztünk haza Budapestre.
Első nap: Indulás Budapest centrumából Arad, Déva, Szászsebes, Medgyes, Segesvár útvonalon át Máréfalvára. Fogadott: Kovács Imre, az Ezüstfenyő Néptáncegyüttes vezetője.
Az est kezdete: 17:45. Ifj. Kovács Imre polgármester köszöntésével és Sebestyén Ágoston róm. kat. plébános atya részvételével, valamint az Ezüstfenyő Néptáncegyüttes néhány tagjának közreműködésével bemutatkozott a jövőre 35. esztendős Budapesti Székely Kör, valamint Frigyesy Ágnes könyvbemutatója következett. (Böjte kötet). Előtte meglátogattuk Böjte Csaba máréfalvi otthonában nevelkedő gyermekeket. Másnap Gyergyócsomafalván szerveztek könyvbemutatót a Borsos Miklós Emlékházban az estet a helyi Katolikus plébánia, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, valamint a Települési Székely Tanács szervezte. A résztvevőket Borsos Géza, az Alapítvány elnöke köszöntötte. Harmadnap találkozás Balázs József híres székelyföldi festőművésszel, majd könyvbemutató következett Gyergyóalfaluban. Az estet Balázs József vezette. Negyedik nap ismételt adományt vittünk a marosszentgyörgyi róm. katolikus plébániára, valamint meglátogattuk Böjte Csaba Dózsa Györgyi otthonát, ahová szintén adománnyal érkeztünk.
December 14-én délután Kocsik Zoltán plébános-atya, a Gerhardinum Magyar Gimnázium igazgatója fogadott bennünket Temesváron, majd Frigyesy Ágnes könyveinek bemutatója következett Lukácsy Katalin színművész és a helyi diákok közreműködésével. Másnap délelőtt megtekintettük az egykori piarista róm. katolikus templomot Zoltán atya kíséretében. (Ebbe a csodás templomba járt Frigyesy Ágnes Temesváron született, anyai Nagyapja gyermekkorában). Majd újabb könyvbemutató következett zenés dallamokkal a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület szervezésében Pécskán. Harmadnap a Szent Mihály Arkangyal Gyermekvédelmi Központban, Böjte Csaba ferences zsombolyai otthonában meglátogattuk a nehézsorsú gyermekeket, ahol közösen énekeltünk velük, majd Lukácsy Katalin művésznő kis koncertje után néhány Böjte Csaba gondolatot olvastunk fel és átadtuk a gyermekeknek szánt pénz- és ruhaadományt. (Mivel elfogyott a támogatásunk, ezt az utat Frigyesy Ágnes finanszírozta.)
* * * * *
A BSZK elnök részvételével, aki egyben újságíró is kapcsolatépítés szempontjából részt vettünk a Hit pajzsa díjátadó ünnepségén 2022. február 26-án. Tamás József erdélyi magyar püspök és Kontra Éva szerzetes kapta idén a Hit Pajzsa-díjat.
Tamás József erdélyi magyar katolikus püspök, a Gyulafehérvári Főegyházmegye nyugalmazott segédpüspöke és Kontra Éva szerzetes, a Magyarok Nagyasszonya Társaság első általános elöljárója kapta idén a Hit Pajzsa-díjat 2022. február 26-án, Budapesten a Párbeszéd Háza dísztermében.
A kitüntetés átvétele után Tamás József kiemelte: ezt a díjat nem ő, hanem a Jóisten kapta, majd köszönetet mondott az Orbán-kormánynak, amiért a külhoni magyarokra testvérekként tekintenek.
- A Krisztus utáni kétezer esztendő bizonyítja, hogy soha nem az győz, akinek a fegyvere, hanem akinek a hite az erősebb - hangsúlyozta a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából, idén 21. alkalommal átadásra kerülő Parma fidei–Hit Pajzsa díjkiosztó ünnepségen az Országgyűlés elnöke.
Kövér László Házelnök ünnepi beszédét követően Tamás József nyugalmazott segédpüspököt Sajgó Szabolcs jezsuita atya méltatta.
A díjat 2002-ben Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő, valamint Gyurkovics Tibor író alapította.
A díjat a kommunizmus áldozatainak emléknapja (február 25.) alkalmából adják át minden esztendőben.
A csömöri Sinka István Községi Könyvtár és a Gloria Victis Alapítvány szervezésében elnökünk: Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter könyvbemutatóját tartották 2022. március 22-én a Sinka István Községi Könyvtárban. Az Úr csodásan működik és az Íme az én szeretett fiam - Böjte Csaba ferences szerzetesről szóló két kötetből részleteket olvasott fel Dévai Nagy Kamilla, Liszt Ferenc-díjas énekművész és Zoltáni Zsolt, az Osztováta együttes énekese a megzenésített versek, dalok mellett. A résztvevőket Mátyás Sándor, a Gloria Victis Alapítvány elnöke köszöntötte.
A Budapesti Székely Kör 2 fős delegációja részt vett a nagyatádi Kós Károly szoboravató ünnepségen 2022. március 26-27-én. Az Orbán Csaba által vezetett Nagyatádi Erdélyi Kör rendezvényét a helyi református templomkertben tartották. A szoboravatót a kárpátaljai Credo Együttes koncertje zárta.
A MÁV-Start Zrt., a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a Magyarság Háza sajtótájékoztatót szervezett 2022. március 31-én a Keleti Pályaudvar VIP-várójában, ugyanis 2022. Pünkösdjén két év járvány okozta kényszerszünet után ismét elindult a nagysikerű Össznemzeti Zarándokvonat: a Székely Gyors-Csíksomlyó Expressz Erdélybe, a csíksomlyói búcsúba, melynek élén a Tamási Áron 125 Emlékév tiszteletére felmatricázott MÁV mozdony haladt. A sajtótájékoztatón részt vett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Dr. Kormányos László, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgató-helyettese, Mező Tibor, a Kárpáteurópa Utazási iroda ügyvezetője, Petrus György, a Kárpáteurópa Utazási iroda cégvezetője, Csibi Krisztina a Magyarság Háza ügyvezetője és Dévai - Nagy Kamilla, Liszt Ferenc díjas érdemes művész, a vonat díszvendége. A sajtótájékoztatón Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter, a Budapesti Székely Kör elnöke moderált, valamint tájékoztatta az újságírókat a 2022-es adománygyűjtés és átadás menetéről.
* * * * *
(Általában 35-48 fő részvételével)
2022. március 3-án idei első honismereti kirándulásunkon Martonvásárra utaztuk, ahol megtekintettük a híres Brunszvik kastélyt, a Beethoven múzeumot és a kastély-kertet.
A főváros határától nem egészen húsz kilométerre fekvő, ötezer lakosú kisvárost méltán nevezhetjük kultúrtörténeti kincsestárnak. Nem véletlen, hogy látogatók tízezrei keresik fel a kastély parkját, a múzeumokat és a több mint hat évtizede minden esztendőben megrendezett szabadtéri Beethoven koncerteket.A falu már az Árpád-korban, Márton nevű birtokosának idején vásártartási jogot nyert. Ezen felül Martonvásáron keresztül húzódott É-D irányban az Esztergomot a Balkánnal összekötő „baranyai nagy út”, majd az Itáliába tartó Buda-Fehérvár út szerepe vált jelentőssé.
Ifjabb Brunszvik Antal rövid élete alatt épült fel a kastély barokk változata, ő kezdte meg a park kialakítását, és még azt is sikerült elérnie, hogy a nemrég felépített falu 1789-ben mezővárosi rangot kapjon II. Józseftől.
Brunszvik Antalt négy gyermeke közül Ferenc követte az uradalom irányításában. Az egyetlen fiú a birtokot mintagazdasággá alakította, később pedig a kultúra bőkezű támogatójaként komoly hírnevet szerzett. Brunszvik Ferenc volt Beethoven egyik legbensőbb barátja és mecénása, így többször is vendégül látta a híres zeneszerzőt Martonvásáron.
Ferenc legidősebb nővére Teréz volt, aki korának egyik legműveltebb és legtájékozottabb asszonya volt. 1828-ban ő nyitotta meg Budán hazánk és egyben Közép-Európa első óvodáját.
Jozefin húgát bensőséges szálak fűzték Beethovenhez, így sokan Jozefint tartják Beethoven híres leveleinek címzettjének, melyben rejtélyesen a Hallhatatlan Kedveséhez szól mély szerelemmel.
Karolina nevű testvérük Erdélybe, Teleki Imréhez ment férjhez. Gyermekük, Teleki Blanka hozta létre 1846-ban nagynénje, Brunszvik Teréz támogatásával az első magyar szellemű leánynevelő intézetet, majd amiért a világosi fegyverletétel után sem engedte a szabadságharc lángját kialudni, évekre várbörtönbe zárta az osztrák önkény.
A Brunszvikok négy generáción keresztül birtokolták Martonvásárt, ám a válságba került család a 19. század végén kénytelen volt megválni birtokaitól. A területet Habsburg József főherceg, Alcsút tulajdonosa vásárolta meg fia részére, melyet nászajándéknak szánt.
2022. május 4. Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország elnevezésű honismereti kirándulás-sorozatunk következő állomása: Nádasladányba, a híres Nádasdy-család kastélyába vezetett.
2022. július 12-én a koronázó, történelmi városunkba: Székesfehérvárra utaztunk 48 fővel, ahol megtekintettük a Királyok és Szentek - Az Árpádok kora című egyedülálló kiállítást, mely során az Árpád-kor nagyjai ismét elfoglalták trónjukat Székesfehérvár szívében. A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közreműködésével egy olyan megismételhetetlen tárlat jöhetett létre, ahol 12 ország több mint 700 felbecsülhetetlen kincse tekinthető meg egy helyen. Az Országalma mögött található a Középkori Romkert, ahol a XX. század egyik leghíresebb magyar művésze: Aba Novák Vilmos alkotása és a Szent István Király szarkofágja látható a Mauzóleumban.
2022. Szeptember 9-i honismereti kirándulásunk alkalmával Lakitelekre, a Hungarikum Ligetbe kirándultunk. A történelmi helyen kisfilmet tekintettünk meg a Hungarikum Ligetről, majd körséta következett. Betekintettünk az Emigrációs gyűjtemény és könyvtár munkájába, Kis Márta muzeológus kalauzolásával. Majd a Bibliaház, a Szent István kápolna és a Szoborpark megtekintése következett. A Kölcsey házban emigrációs fotó kiállítást és a Burg Castle-i Gimnázium emlékszobát néztük meg. Ebéd után a Tájoló, kilátó, majd a Hungarikum Kiállítóházban kiállítások + filmvetítés következett a planetáriumban
2022. október 20-án Tatára kirándultunk, megtekintettük az Eszterházy Kastélyt, Révkomáromban pedig Jókai Mór szülőházát. A híres Esterházy Kastély megtekintése idegenvezető kíséretében (90 perc) Az előkelő épület minden restaurált és rekonstruált részlete barokk-kori időutazásra invitálta a látogatót. A korhű enteriőrökkel, a kiállítás interaktív elemeivel, a digitális tárlatvezető alkalmazással (Visual Guide) a legfiatalabbak számára is átélhető volt a kastély és egykori lakóinak története. A 2018-2020-ban felújított, műemlékileg teljeskörűen helyreállított Esterházy-kastély összes terme várta a látogatókat. Berendezett szobái és kiállítóterei egységes élményt kínáltak, a kastély, a birtokos család és a kor történetére vonatkozóan hívták egy pazar kulisszák közti időutazásra az érdeklődőket.
Ezt követően séta következett a természet lágy ölén: gyalogos séta (1,5 km) a tatai Fényes Tanösvényen. Bejárása során testközelből, interaktív módon ismerkedtünk meg a karsztforrások világával, az itt élő növényekkel és állatokkal, valamint felmentünk a kilátóba, és átkelhetünk a tündérrózsákkal borított tavon.
2021-ben a világjárvány miatt Pünkösdkor sajnos nem indulhatott el a zarándokvonat! Így a Csíksomlyói Képes Imafüzet helyett - pályázat módosítással - Székely Képes Imafüzetet készítettünk, amit estjeinken, rendezvényeinken, kirándulásainkon ajándékba kaptak a résztvevők, illetve erdélyi utazásaink alkalmával is megajándékoztuk a könyvbemutatók résztvevőit. 2022-ben ismét elkészítettük a nagy sikernek örvendő Csíksomlyói Képes Imafüzetet 1300 példányban, amit ajándékba kaptak a Székely gyors-Csíksomlyó expressz zarándokvonaton utazók, az állomáson a vonatra várakozók, Böjte Csaba több otthona és a BSZK rendezvény résztvevői.
Elnyert pályázati projektünk értelmében az Imafüzet mellé ajándékba kapták a zarándokok Frigyesy Ágnes elnök Böjte Csaba ferences testvér missziós munkásságáról szóló Ime az én szeretett fiam című kötetét, a szerző 18 éves önkéntes munkájának „újságírói gyümölcsét”: mintegy 600 példányban. Ennek következtében megnőtt az adakozókedv, s noha csak kb. 800 zarándok utazott a vonaton a szokásos 1000 fő helyett, a milliós adomány mégis összegyűlt.
Csíksomlyói Képes Imafüzet 2022.
Soli Deo Gloria! Egyedül Istené a dicsőség!
* * * * *
Éves programjaink megvalósulását támogatta a Miniszterelnökség, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Köszönjük!
Budapest, 2023. július 31.
Összeállította és írta: Frigyesy Ágnes,
a BSZK elnöke
A Budapesti Székely Kör Egyesületünk a kultúra minden területével kapcsolatban áll, az anyaországon belül és határon túl. Az erdélyi magyar-székely kultúra otthoni és itthoni megőrzése, ápolása elsőrendű feladata a Budapesti Székely Körnek!
(Általában 40-70 fő részvételével, Hazajáró estünkön 90 fő részvételével)
2022. január 26., Hazajáró estünk – Budapest, HÁLÓ Közösségi és Kulturális Központ
10 éves a Hazajáró címmel rendeztük meg első közéleti estünket 2022. január 26-án, Budapesten. Estünk vendége volt – hetedik alkalommal – a HAZAJÁRÓ népszerű honismereti televíziós műsor két tagja Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor műsorkészítő-utazók. Meglepetés-vendég: Bálint Olga, a kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Komplexum vezetője és a Szentkereszty Stephanie Egyesület elnöke.
2022. február 25-én Woth Imre, a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének elnöke volt a vendégünk a HÁLÓ Közösségi és Kulturális Központban. Szuggesztív előadásában a Szent Korona sorsáról, a Koronaőrök rendkívüli küldetéséről, a Szent Korona 1978-as hazatéréséről szólt.
címmel tartottuk meg 2022. március 14-i tavaszi estünken, melynek vendége volt Takaró Mihály, József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész, Németh László-díjas tanár.
2022. április 26-án a Zarándokvonattal a csíksomlyói pünkösdi búcsúba címmel tartottuk meg estünket, hisz két év kényszerű kimaradás után ismét indult a Székely gyors-Csíksomlyó expressz zarándokvonat Székelyföldre. A HÁLÓ Kulturális és Közösségi Központban megtartott rendezvényünk vendége volt: Petrus György és Sárvári Krisztina, a Székely gyors-Csíksomlyó expressz össznemzeti zarándokút főszervezői, Pécsi L. Dániel jelképművész, Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész, a vonat díszvendége, valamint Hoppál Bulcsú népzenész, aki csapatával rendszeresen muzsikál a vonaton. Az est műsorvezető-háziasszonya: Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter volt.
2022. június 16-án Nem jó az embernek egyedül címmel nagysikerű lemezbemutatóját tartotta Lukácsy Katalin, Béres Ferenc-díjas színművész, előadóművész. Az esten elnökünk, Frigyesy Ágnes beszélgetett a művésznővel.
2022. augusztus 8-án, hagyományaink értelmében ebben az évben is vendégül láttuk a székelyföldi zetelaki-máréfalvi hagyományőrző EZÜSTFENYŐ Néptáncegyüttest, akik tizennégyen fiatalok önálló est keretében mutatkoztak be a XV. Ker. Fidesz Iroda kertjében. Az Ezüstfenyő Néptáncegyüttes aznap egésznapos budapesti programon vett részt. Délelőtt rövid bemutatóra került sor a Bodó Galéria és Aukciósházban Bodó János galériavezető, és Kis István régiségkereskedő, valamint a Budapesti Székely Kör vezetősége jelenlétében, majd könnyű ebéd után egyórás hajókirándulás következett a Budapesti Székely Kör szervezésében, a BSZK estje előtt, kora délután. Augusztus 9-én Pátyra várták a Néptánccsoport tagjait a Pátyi Székely Kör szervezésében…
2022. október 28-án Thurzó Zoltán, nagyváradi zongoraművész, Guinness-rekorder volt a vendégünk a HÁLÓ-ban. A neves zongoraművész 2022. június 13-án a Himalája hegységrendszerben, a Mount Everesten, 5364 méter magasságban elhelyezkedő térben, koncertzongorán nemzeti himnuszokat, és más zenei darabokat játszott. Nepáli idő szerint 13.35-kor, a magyar, a székely és a román himnusz előadásával kezdte Himnusz a magasban című koncertjét, és végül sikerült felállítani a Guinness-világrekordot, melyet azóta hitelesítettek. A művésszel Frigyesy Ágnes beszélgetett.
2022. november 17-én Dévai Nagy Kamilla, Liszt Ferenc-díjas énekművész Akit az Isten meghagyott I-II. kötetének bemutatójára került sor. Az önálló esten a művésznő megzenésített verses-énekekkel gazdagította az estünket. Köszöntőt mondott: Fejér Tamás, a Kárpát-medencei Magyarok Kulturális Egyesületének elnöke, a könyv kiadója.
2022. december 19-én, idei utolsó estünket a Betlehemi jászol közelében címmel tartottuk meg. Vendégünk volt: Petrás Mária, Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjas csángó népdalénekes, kerámikus, Petrás Alina, Szervátiusz Jenő-díjas kerámikus, népdalénekes, Kegye János, pánsípművész, a Magyar Kultúra lovagja, valamint közreműködött: Kiss Krisztián kobzos. Háziasszony: Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, a Budapesti Székely Kör elnöke volt.
Első nap Szászvárosban - Böjte Csaba Szent Erzsébetről elnevezett Gyermekvédelmi Központjában (Ruha, könyv- és pénzadomány átadása) Átvette: Menyhárt Ernő és Rita, az Otthon vezetői.
Április 21. Torda Unitárius Gyülekezetnek, Józsa Lajos unitárius lelkésznek ruha- és könyvadomány átadása a lelkész tordai otthonában.
Április 22. Látogatás a házsongárdi temetőbe. Találkozás Makkay József újságíróval, és Tőkés Eszterrel.
Első nap érkezés Budapest–Déva–Segesvár–Székelyudvarhely–Csíkszereda–Gyimesbükk-útvonalon Gyimesfelsőlokra.
Második nap: Pünkösd hétfőn részt vettünk az ünnepi szentmisén Csíksomlyón, majd meglátogattuk székely barátainkat Csíkborzsován (közös ebéd), ezt követően délután találkoztunk Darvas-Kozma József róm. kat. esperes-plébánossal a csíkszeredai plébánián.
Harmadik nap Ákosfalván, Böjte Csaba gyermekvédelmi otthonában találkoztunk Bajkó Éva nevelővel, valamint a gyermekekkel, akiknek átadtuk pénz- ruhaadományainkat, majd Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánián Baricz Lajos plébános atya és Kilyén-Muresán Emma tanárnő fogadták könyvadományainkat.
Negyedik nap a Borsos Miklós Alapítvány részére Borsos Géza elnök úrnak juttattuk el könyvadományainkat Gyergyócsomafalván, majd Gyergyószárhegyen felkerestük a ferences kolostort, s annak sírkertjében Ferencz Béla Ervin sírját.
Ötödik nap a székely-magyar kapcsolat-építő találkozások után Kolozsvárról érkeztünk haza Budapestre.
Első nap: Indulás Budapest centrumából Arad, Déva, Szászsebes, Medgyes, Segesvár útvonalon át Máréfalvára. Fogadott: Kovács Imre, az Ezüstfenyő Néptáncegyüttes vezetője.
Est kezdete: 17.45-kor Ifj. Kovács Imre polgármester köszöntésével és Sebestyén Ágoston róm. kat. plébános atya részvételével, valamint az Ezüstfenyő Néptáncegyüttes néhány tagjának közreműködésével bemutatkozott a jövőre 35. esztendős Budapesti Székely Kör, valamint Frigyesy Ágnes könyvbemutatója következett. (Böjte kötet). Másnap Gyergyócsomafalván szerveztek könyvbemutatót a Borsos Miklós Emlékházban az estet a helyi Katolikus plébánia, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, valamint a Települési Székely Tanács szervezte. A résztvevőket Borsos Géza, az Alapítvány elnöke köszöntötte. Harmadnap találkozás Balázs József híres székelyföldi festőművésszel, majd könyvbemutató következett Gyergyóalfaluban. Az estet Balázs József vezette. Negyedik nap ismételt adományt vittünk a marosszentgyörgyi róm. katolikus plébániára, valamint meglátogattuk Böjte Csaba Dózsa Györgyi otthonát, ahová szintén adománnyal érkeztünk.December 14-én délután Kocsik Zoltán plébános atya, a Gerhardinum Magyar Gimnázium igazgatója fogadott bennünket Temesváron, majd Frigyesy Ágnes könyveinek bemutatója következett Lukácsy Katalin színművész és a helyi diákok közreműködésével. Másnap délelőtt megtekintettük az egykori piarista róm. katolikus templomot Zoltán atya kíséretében. (Ebbe a csodás templomba járt Frigyesy Ágnes Temesváron született, anyai Nagyapja gyermekkorában). Majd újabb könyvbemutató következett zenés dallamokkal a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület szervezésében Pécskán. Harmadnap a Szent Mihály Arkangyal Gyermekvédelmi Központban, Böjte Csaba ferences zsombolyai otthonában meglátogattuk a nehézsorsú gyermekeket, ahol közösen énekeltünk velük, majd Lukácsy Katalin művésznő kis koncertje után néhány Böjte Csaba gondolatot olvastunk fel és átadtuk a gyermekeknek szánt pénz- és ruhaadományt. (Mivel elfogyott a támogatásunk, ezt az utat Frigyesy Ágnes finanszírozta.)
* * * * *
1. A BSZK elnöke részvételével, aki egyben újságíró is kapcsolatépítés szempontjából részt vettünk a Hit pajzsa díjátadó ünnepségén 2022. február 26-án. Tamás József erdélyi magyar püspök és Kontra Éva szerzetes kapta idén a Hit Pajzsa-díjat.
2. A csömöri Sinka István Községi Könyvtár és a Gloria Victis Alapítvány szervezésében elnökünk: Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter könyvbemutatóját tartották 2022. március 22-én a Sinka István Községi Könyvtárban.
3. A MÁV-Start Zrt., a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a Magyarság Háza sajtótájékoztatót szervezett 2022. március 31-én a Keleti Pályaudvar VIP-várójában, ugyanis 2022. Pünkösdjén két év járvány okozta kényszerszünet után ismét elindult a nagysikerű Össznemzeti Zarándokvonat: a Székely Gyors-Csíksomlyó Expressz Erdélybe, a csíksomlyói búcsúba, melynek élén a Tamási Áron 125 Emlékév tiszteletére felmatricázott MÁV mozdony haladt.
A sajtótájékoztatón Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter, a Budapesti Székely Kör elnöke moderált, valamint tájékoztatta az újságírókat a 2022-es adománygyűjtés és átadás menetéről.
4. Augusztus 26-án Frigyesy Ágnes elnök Székelyné Kőrösi Ilona, a kecskeméti Katona József Emlékház (szülőház) igazgató asszonyának meghívására Kecskemétre, szülővárosába látogatott. Jeles drámaírónk szülőházában, a róla elnevezett Emlékházban Dr. Frigyesy Ferenc agrármérnök, ügyvéd, egykori piarista (cserkész) diák, édesapja alakjának felidézésében segített Légrády Imre és Kovács Ferenc egykori kollégák, barátok, Lázár Miklós egykori kórustag. A kulturális emlékező programon, egyben Frigyesy Ágnes Böjte Csabáról szóló könyvének bemutatóján megtisztelő volt, hogy eljött Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, Frigyesy Ferenc egykori barátja. Továbbá Pekáry István Kecskemét alpolgármestere, és Iványosi-Szabó András volt alpolgármester is.
5. Szeptember 18-án a BSZK vezetősége részt vett a Tőkés László díjátadó ünnepségen Kisvárdán, annál is inkább, mert elnökünk szervezi évek óta - felkérésre - az ünnepi esemény média-jelenlétét. A 2022-es év díjazottja: Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt.
* * * * *
(általában 35-48 fő részvételével – különbusszal)
2022. március 3-án idei első honismereti kirándulásunkon Martonvásárra utaztuk, ahol megtekintettük a híres Brunszvik kastélyt, a Beethoven múzeumot és a kastély-kertet.
2022. május 4. Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország elnevezésű honismereti kirándulás-sorozatunk következő állomása: Nádasladányba, a híres Nádasdy család kastélyába vezetett.
2022. július 12-én a koronázó, történelmi városunkba: Székesfehérvárra utaztunk 48 fővel, ahol megtekintettük a Királyok és Szentek - Az Árpádok kora című egyedülálló kiállítást, mely során az Árpád-kor nagyjai ismét elfoglalták trónjukat Székesfehérvár szívében. A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közreműködésével olyan megismételhetetlen tárlat jöhetett létre, ahol 12 ország több mint 700 felbecsülhetetlen kincse tekinthető meg egy helyen. Az Országalma mögött található a Középkori Romkert, ahol a XX. század egyik leghíresebb magyar művésze: Aba Novák Vilmos alkotása és a Szent István Király szarkofágja látható a Mauzóleumban.
2022. szeptember 9-i honismereti kirándulásunk alkalmával Lakitelekre, a Hungarikum Ligetbe kirándultunk. A történelmi helyen kisfilmet tekintettünk meg a Hungarikum Ligetről, majd körséta következett. Betekintettünk az Emigrációs gyűjtemény és könyvtár munkájába, Kis Márta muzeológus kalauzolásával. Ezt követően a Bibliaház, a Szent István kápolna és a Szoborpark megtekintése következett. A Kölcsey házban emigrációs fotó-kiállítást és a Burg Castle-i Gimnázium emlékszobát néztük meg. Ebéd után a Tájoló, kilátó, majd a Hungarikum Kiállítóházban kiállítások + filmvetítés következett a planetáriumban.
2022. október 20-án Tatára kirándultunk, megtekintettük az Eszterházy Kastélyt, Révkomáromban pedig Jókai Mór szülőházát. A híres Esterházy Kastély megtekintése idegenvezető kíséretében (90 perc).
A 2018-2020-ban felújított, műemlékileg teljeskörűen helyreállított Esterházy-kastély összes terme várta a látogatókat. Berendezett szobái és kiállítóterei egységes élményt kínáltak, a kastély, a birtokos család és a kor történetére vonatkozóan hívták egy pazar kulisszák közti időutazásra az érdeklődőket.
Ezt követően séta következett a természet lágy ölén: gyalogos sétát tettünk (1,5 km) a tatai Fényes Tanösvényen. Bejárása során testközelből, interaktív módon ismerkedtünk meg a karsztforrások világával, az itt élő növényekkel és állatokkal, valamint felmentünk a kilátóba, és átkelhettünk a tündérrózsákkal borított tavon.
2022-ben ismét elkészítettük a nagy sikernek örvendő Csíksomlyói Képes Imafüzetet 1300 példányban, amit a Székely gyors-Csíksomlyó expressz zarándokvonaton ajándékba kaptak a pünkösdi búcsúba utazók. Elnyert pályázati projektünk értelmében az Imafüzet mellé ajándékba kapták a zarándokok Frigyesy Ágnes elnök Böjte Csaba ferences testvér missziós munkásságáról szóló kötetét, a szerző 18 éves önkéntes munkájának „újságírói gyümölcsét”: mintegy 600 példányban. Ennek következtében megnőtt az adakozókedv, s noha csak kb. 800 zarándok utazott a vonaton a szokásos 1000 fő helyett, a milliós adomány mégis összegyűlt.
2022-ben a Covid-járvány után csodálatos évet zárhattunk!
Soli Deo Gloria! Egyedül Istené a dicsőség!
Éves programjaink megvalósulását támogatta a Miniszterelnökség, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Köszönjük!
Budapest, 2023. július idusa
Összeállította: Frigyesy Ágnes,
a Budapesti Székely Kör elnöke
A Covid19-világjárvány miatt év elején Kihelyezett Online Esteket tartottunk – videófelvételeket készítettünk, s így tartottuk a kapcsolatot tagjainkkal, barátainkkal és az érdeklődőkkel…
Az online estjeinkről készült videóink itt is megtekinthetőek:
Online estet szerveztünk Kenyeres Oszkár váci otthonában 2021. január 20-án, így találkozhattunk a DUNA Televízió Magyar Örökség- és Prima Primissima Közönségdíjas honismereti magazinműsor hátizsákos műsorszerkesztőivel, Kenyeres Oszkárral és Jakab Sándorral. A Hazajárók idestova 10 éve indultak el a Kárpát-medencében, hogy felkeressék magyar honfitársainkat, bemutassák közös kulturális kincseinket, örökségünket. 23 600 km-t utaztak, 460 kilométert gyalogoltak 1 év alatt! A mintegy 300 izgalmas útjukról/filmjükről beszélgettünk velük.
Online estünkön jelen volt: Kenyeres Oszkár, Jakab Sándor, Takács Bence előadóművész, Kolozsvári Gyöngyvér, Rébayné Burka Éva BSZK tagok, Janits Béla videókészítő, valamint Frigyesy Ágnes, a BSZK elnöke, riporter.
Videónk itt megtekinthető: https://youtu.be/Rt87Llazfgk
* Február 26-án Petrás Mária és Petrás Alina (anya-lánya) csángó kerámikusok otthonában jártunk Pomázon, ahol egyórás videófelvételt készítettünk a két művész életútjáról. A videófelvételt Janits Béla készítette, riporter Frigyesy Ágnes. Az ebéddel, beszélgetéssel összekötött találkozón részt vett: Kolozsvári Gyöngyvér és Rébayné Burka Éva tagok, valamint Döbrentei Kornél író, költő, Mária párja.
Petrás Mária Prima-Primissima- és Magyar Örökség-díjas énekes és kerámikus csángó földműves szülők gyermekeként 1957-ben Moldvában, Diószénben született. Nyolcan voltak testvérek. Hitvallása ma ispéldamutató:
„Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak. Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak, megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást.
Az ünnepek nagy örömmel teltek, mindent meg tudtak maguknak teremteni úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazították őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.”
Ritka szép órának lehetnek tanúi mindazok, akik meghallgatták Máriát és Alinát, hisz anya-lánya egyszerre mutatkozott be az esten. Mária szívesen formázza a gyermek kis Jézust Szűz Máriával, angyalokat, Árpád-házi szenteket, míg Alina alkotásai között találhatunk életfát, tulipán és nap-motívumokat.
Petrás Alina 1980-ban született Brassóban, 1990 őszén jött először Magyarországra. 2000-ben Pomázra költözött, azóta édesanyja Petrás Mária műhelyében tanul, dolgozik és alkot. Hitvallása:
„Kisgyermek-korom óta, olyan emberekkel voltam körülvéve, akik szeretettel és alázattal teremtették meg a szép élethez valókat, amelyhez különleges érzékük volt. Dédnagyanyámtól tanultam meg fonni, nagymamámtól tanultam főzni és többször segítettem a szövésnél, nagynénéimtől pedig ellestem a kötést és a varrást. Úgy nőttem fel, hogy édesanyám szinte minden munkájában részt vettem, segítkeztem. Az ő útmutatása, tanítása mozdította elő a saját formanyelvem kialakítását. Édesanyám az én mesterem. Témáinkban, megközelítésünkben azonban különbözünk. Engem a kezdetektől a magyar motívumok, a jelképek világa foglalkoztat. Szeretem az életfa-, a tulipán-, nap motívumot, mint jelképet és érdekel a magyar mondavilág (Turul madár, Csodaszarvas, Emese álma). Hiszem azt, hogy őseink hagyatékát tovább kell vinni, mindennapjainkba beépíteni.”
Videónk itt megtekinthető: https://youtu.be/7DrKu-uF4GM
Március idusa alkalmából látogatást tettünk és videófelvételt készítettünk a történelmi, arisztokrata Batthyány-család otthonában március 12-én. Téma: hagyományőrzés, nemzettudat, magyarságtudat építése és ápolása, a keresztény hit megőrzése a családban. A Magyar Batthyány Alapítvány sorsa, küldetése. A beszélgetésben részt vett: Batthyány Ádám, Batthyányné Schmidt Margit, és a fiatalok: Batthyány Boldizsár és Katalin. Videófelvételt Janits Béla készítette, riporter Frigyesy Ágnes.
A Batthyány-családról: Ősi, főnemesi gróf Batthyány család (arisztokrata) gróf Batthyány Lajos első felelős magyar kormány alkotmányos miniszterelnöke (1807 Pozsony - 1849. október 6. Budapest) vértanúhalált halt.
Az 1848. március 23-án alakult kormány tagja: gr. Batthyány Lajos, gr. Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Mészáros Lázár és Szemere Bertalan.
Gr. Batthyány Lajos 1834. december 4-én, Pozsonyban a Szent Márton Dómban feleségül vette gróf zicsi és vázsonykői Zichy Antónia Erzsébet Valburga kisasszonyt. 5 gyermekük született.
Videónk itt megtekinthető: https://youtu.be/KcfC2qkv06g
Részletes beszámolónk egyébkéntHíreink között is olvasható:
Beszámoló 2021-es online estjeinkről
* * * * * * * * *
A 2021-es év első kapcsolatépítő könyvbemutató körutunk két református gyülekezetbe vezetett május 9-10-én: a partiumi Nagyszántón istentisztelet után, míg Albisban áhítat után következett Frigyesy Ágnes elnök: Az Úr csodásan működik és az Íme az én szeretett fiam, Böjte Csaba kisebb testvéri küldetéséről szóló kötetek bemutatója. Nagyszántón Fábián Tibor lelkész, író, újságíró gyülekezetében Gellért Gyula ny. érmelléki esperes prédikált, míg Albisban Szatmári Elemér hirdette Isten igéjét.
A Zólyomy-család ősi fészke, Albis nevét az Irinyiek tették híressé. Már csak egy öreg fűzfa maradt az ősi Irinyi-ház helyén, ahol az 1848-49-es szabadságharcban aktív szerepet vállaló Irinyi-fivérek felcseperedtek. Itt született a lángelme, Irinyi János kémikus, vegyész, a zajtalan gyufa feltalálója. Az Árpád-kori eredetű templom kertjében áll bátyja, Irinyi József író szobra, aki egyike volt a márciusi ifjaknak, akik a 12 pontot megfogalmazták és közzétették.Csütörtökön meglátogattuk és szerény adományt vittünk Böjte Csaba ferences testvér Dózsa Györgyi otthonába, közös ebéd a gyermekekkel és Bajkó Éva házvezetőnővel, valamint Emma nevelővel. Este 17 órakor újabb könyvbemutatót tartottunk Nyárádremetén, Köllő Gábor atya plébániáján, a helyi fiatalok közreműködésével. A résztvevőket Gábor atya köszöntötte. Majd közös pisztrángos vacsora következett a híres pisztráng halász tónál.
Május 21-én a Maros Néptáncegyüttes és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezésében találkozhattunk a profi táncosokkal, majd az érdeklődőkkel újabb könyvbemutató keretén belül. sok tánccal, beszélgetéssel, jókedvvel. Az estet Barabási Attila Csaba vezette, Incze Tünde szervezte.
Május 23-án, vasárnap délelőtti szentmisén vettünk részt, majd a Boldog Özséb Római Katolikus Plébánia és a Szentkereszty Stephanie Egyesület szervezésében ezt követte 11 órakor az újabb könyvbemutató Kézdivásárhelyen, a plébánia külön termében, amit Bálint Olga, a Kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Komplexum vezetője, a Szentkereszty Stephanie Egyesület elnöke vezetett. A könyvbemutató után közösen megtekintettük a báró Szentkereszty Stephanie által létrehozott egykori Árvaleánynevelő Intézetet, (ma is szegénysorsú gyermekek otthona) a Szentkereszty kápolnát, az emlékszobát, az Egyesület székhelyét, teaházát és ajándékboltját. Aznap este Csíkszeredában és másnap Csíksomlyón a Böjte Csabáról szóló könyvet ajándékba adtuk a Makovecz templomból a csíksomlyói kegytemplomból kijövő híveknek, akik meglepődtek a pünkösdi ajándék láttán.
A történelmi Magyarország legnyugatibb vidéke és magyar értékei köthetők Fiuméhoz, Abbáziához és Lovranhoz.
Fiumét és környékét 1779-ben Mária Teréziától kaptuk meg Corpus Separatum név alatt, de a járható utak hiánya miatt nem tudtuk kellően fejleszteni, hasznosítani. Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét követő 1868-as Magyar-Horvát Kiegyezés hozta meg azt a fejlődést, mely a következő 45 év folyamán, az Első VH kezdetéig Fiumét az elődeink Európa hírű kikötővé és ipari várossá alakították és polgárainak páratlan jólétet biztosítottak. Ennek köszönheti a város arculatát: keveréke a mediterrán, Bécs és Budapest építészetének.
Fiumét felfedezni, a város fölötti dombon lévő településen Tersattón kezdtük híres búcsújáró kolostorával és római kori vára kilátójával.
A Kolostor Fogadalmi Kápolnája magyar haditengerészeti emlékeket (Szent István, Viribus Unitis) és történeteiket mesélik. Európa-hírű gyűjteménye, konkrét személyekhez köthető bizonyítéka a vészhelyzetekből megmenekült szerencsések hálájának. A kolostor temploma a Názáreti-Tersattói-Lorettói Szűz Mária házának a legendájáról mesél. A Tersattói vár rálátást biztosít a Kvarner öbölre, magára a városra és a jobb oldalon húzódó Ucska-Monte Maggiore hegyláncra és a lábánál húzódó szép emlékű Osztrák-Magyar Monarcia Riviérájára, Andrássy Gyula gróf Voloskájával, a klimatikus és mondén Abbáziával és Feszty Árpád Lovránjával. Idegenvezetőnk a helyszíneken, korabeli, 120 éves cartolinákkal, képeslapokkal illusztrálta mondandóját. A városba tett séta keretében felfedeztük a fentről látott Óvárost, a császári szobrokkal és címerekkel díszített híres Torre Civicát, a Városkaput. A Baross-emléktáblánál szembesültünk a kikötői magyar feliratokkal és az 1914-ig Európa 10 legnagyobb forgalmú kikötőjének mai szomorú állapotával. A Fiumei kikötőből történő kivándorlásról, hajóiról (Kárpáthia szerepéről Titanic kapcsán) is itt esett szó. Megtekintettük a kor szellemét meghaladó piac-csarnokokot és a Fellner-Hellmer tervezte színházat. Ezek mind Fiumét és Nagyapáink áldásos tevékenységét bizonyítják.
Ezek után rádöbbenhettünk, mit vesztettünk a Trianoni békediktátum következményeként.
Fiumét követően Abbáziába mentünk át a tengervíz sós kipárolgásának, az ózondús Monte Maggióre erdők levegője keveredésének és a tengervíz gyógyhatásának helyszínére. A hely varázsa mellett, híres orvosaink munkája, teszi egyedivé.
Lovrán és olaszos hangulatú Óvárosa pedig már magában megért egy látogatást. Feszty Árpád emléktáblája és élete utolsó két hónapjának eddig ismeretlen története tette kerek egésszé az egyedi és felejthetetlen nap tanulságait. Köszönjük Ágoston Gergely értő, lelkes idegenvezetését! Aki nem véletlenül a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetés tulajdonosa.
Kórógy: A XIX. században még színmagyar faluba a második világháború után szerbeket telepítettek be. Az 1540-es években Sztárai Mihály és Szentantali Gergely térítette a falu lakosságát református hitre. A délszláv háború nagy károkat okozott a településnek: a lakosok elmenekültek, szétlőtt református temploma pedig csak 2001-ben a magyar kormány támogatásával épült újjá. A háború előtt virágzott a magyar hagyományőrzés is, a faluban működik az Ady Endre Művelődési Egyesület.
Az Isztriai-félsziget: Az Isztriai-félsziget legnagyobb városa, s egyben a régió központja a félsziget végén található Pula. Pula és az Isztriai-félsziget történelme gyakorlatilag összemosódik. A római időkben a birodalom elfoglalta az egész Isztriai-félszigetet és Pula központjával, a X. római tartománnyá vált. Fénykorában 30 ezer lakosa volt a római Pulának. Most 57 ezer ember lakja, de mára nagyon elterült Pula külterülete. Azt lehet mondani, a római időkben nagyobb volt a népsűrűség Pulán, mint most.
A pulai Móricz Zsigmond Magyar Kultúregyesület 1999-ben alakult. A kultúregyesület tagsága heti két alkalommal találkozik a várostól kapott klubhelyiségben. Gazdag és sokoldalú kultúrmunka révén szeretnék felkelteni a fiatalok figyelmét, hogy a jövőben még több fiatal csatlakozzon az egyesülethez. Az egyesület keretében egy tánccsoport is működik. Az év folyamán pedig több rendezvénnyel is készülnek a tagság és a pólai közönség számára. Tíz éves fennállásuk alkalmával a MESZ Hagyaték című folyóiratában lett összegezve az egyesület egy évtizedes munkássága. Az egyesület bábáskodott Póla és Budaörs testvérvárosi kapcsolatának kialakítása fölött. Több éve megrendezik a Pulai Magyar Napok elnevezésű rendezvénysorozatot.
Július: Kapcsolatépítő könyvbemutató körút református, katolikus és unitárius gyülekezetekben: Tasnádon, Sződemeteren (Kölcsey Ferenc szülőhelyén), Bánffyhunyadon, Kolozsváron és Tordán.
Július 18-án vasárnap Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőhelyén várt bennünket Nt. Pakulár István és Pakulár Julianna református lelkész házaspár, akik a szállást is biztosították a Magyar Kormány által épített Kölcsey Emlékházban. Este Frigyesy Ágnes könyvbemutatóját szervezték meg a tasnádi Közösségi Házban, ahol a résztvevőket Pakulár István lelkész köszöntötte.
Sződemeteren a Kölcsey szülőház közelében a magyar kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatásával jött létre a Kölcsey Emlékház. Hiánypótlásként épült fel a létesítmény 2016-2019 között, hogy méltó helyet biztosítsanak a magyar nemzeti imádság szerzőjének, Kölcsey Ferenc emlékének ápolására. A projekt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Tasnádi Református Egyházközség (ez utóbbihoz tartozik a sződemeteri szórvány) közös pályázata révén valósult meg.
A Kölcsey Emlékház háromszintes épület, melynek alagsorában étkező, konyha és kazánház kapott helyet. A földszinten található a Kölcsey emlékkiállítás és itt helyezkedik el a lelkészi hivatal. A tetőtéren lelkészi lakás és vendégszobák készültek.
2019. május 25-én nyílt meg „A Hon felett fénysugárt vonni” című kiállítás Sződemeteren, az újonnan átadott Kölcsey Emlékházban. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum állította össze és támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Dunamelléki Református Egyházkerület és a Romániai Vallásügyi Államtitkársággal együtt.
A Kölcsey Ferenc életét, illetve a magyar irodalomban és a nemzet történelmében betöltött szerepét két kiállítóteremben néztük meg. A kiállítók szándéka az volt, hogy szakmailag releváns, korszerű, ugyanakkor átélhető és könnyen befogadható anyagot tárjanak a látogatók elé, amelyet a kisdiákok ugyanúgy megértenek, mint a kultúra iránt érdeklődő felnőttek. Kölcsey Ferenc szülőházába is bekopogtattunk, ahol a román pópa lánya nyitott ajtót. A Kölcsey Emléktáblát engedélyével lefotóztuk...
Másnap a bánffyhunyadi református gyülekezet szervezésében Jakab Mihály Gyula református lelkipásztor felesége, tiszteletes asszony beszélgetett a kötet szerzőjével (Böjte kötet) a bánffyhunyadi felújítás alatt álló református templomban. Szállásunk Kalotaszentkirályon volt. Július 20-án Makkay József főszerkesztő szervezésében - (Erdélyi Napló) a kolozsvári Kerekdombi plébánián találkoztunk a katolikus hívekkel. Másnap a főszerkesztő rádiós riportot készített Frigyesy Ágnes elnökkel a helyi rádió hallgatói számára.
Július 21-én Józsa Lajos István, a Tordai Magyar Kulturális Egyesület elnöke, unitárius lelkész szervezésében zajlott - nagy érdeklődés mellett - az újabb könyvbemutató a tordai unitárius templomban. Másnap felkerestük Tőkés István református lelkész, teológus sírját a Bánffy, Bethlen családi és Dsida Jenő sírja mellett és elhelyeztük az emlékezés virágait. A BSZK elnöke ezt követően privát találkozott, meglátogatta Tőkés Esztert (Tőkés László református püspök testvérét) otthonában… Július 23-án, pénteken a Királyhágón keresztül utaztunk haza Budapestre.
Október: Idei utolsó kapcsolatépítő könyvbemutató körútunk katolikus gyülekezetekben: Nagybányára, Nyárádremetére vezetett. 2021. október 3-án vasárnap a délelőtti szentmise után a résztvevőket Szmutku Róbert esperes, plébános atya köszöntötte. Másnap Dózsa Györgyön meglátogattuk Böjte Csaba ottani otthonát (adomány átadása). Október 5-én Gyergyóremetén Laczkó Albert Elemér polgármester úr szervezésében találkoztunk az érdeklődőkkel. A könyvbemutató a helyi citerás fiatalok muzsikájával kezdődött. Hazafelé megálltunk Csernakeresztúron.
* * * * * * * * *
A BSZK-elnök részvételével – aki egyben újságíró is – kapcsolatépítés szempontjából részt vettünk:
* A Magyarok kenyere - 15 millió búzaszem kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepélyes programján, Ópusztaszeren augusztus 6-án. Az első évben összegyűjtött 10 tonnát egy évtized alatt sikerült százszorosára növelni, hiszen a búzaadomány tavaly már az 1100 tonnát is meghaladta! Újabb mérföldkőhöz érkezett a 2021-ben 11 éves Magyarok Kenyere jótékonysági program, hiszen már több mint százszorosára nőtt a búzaadomány mennyisége az első évhez képest. 2021-ben is több ezer gazda ajánlott fel búzát a rászoruló magyar gyermekeknek és családoknak, amelyet idén augusztus 6-án, Ópusztaszeren ünnepélyes keretek között öntöttek össze.
* Augusztus 20.: Nemzeti ünnepünkön 5 fővel részt vettünk az esti ünnepi hajóúton (tűzijáték megtekintése)
* Az Eucharisztikus Világkongresszus több helyszínén, programján jelen voltunk. (Augusztus)
* Kisvárda: Tőkés László-díjátadó. 2021-ben Bagdy Emőke kapta a neves kitüntetést. A BSZK elnöke, mivel évek óta felkért média-szervezője az eseménynek, minden évben jelen van Kisvárdán. Így történt ez 2021 október 24-én vasárnap is.
* * * * * * * * *
Szeptember 15-én vendégünk volt László Attila, erdélyi magyar énekes, a Csillag születik műsor nyertese, akivel Frigyesy Ágnes beszélgetett. A nagysikerű estünkön természetesen sok dal is elhangzott. Attilát visszavárjuk…
Október 21-én Lukácsy Katalin színművész, Béres Ferenc-díjas előadóművész volt a vendégünk Budapesten, a Háló Közösségi és Kulturális Központban. A zenés esten Frigyesy Ágnes elnök-újságíró beszélgetett a neves művésszel, aki a megzenésített verseivel, dalokkal színesítette az egyben 1956-os szabadságharcosokra emlékező rendezvényünket. A Budapesti Székely Kör októberi estjén részt vett Apáti Ádám, a művésznő egyik ikerfia. és felesége. Apáti Bence, a másik ikerfiú elfoglaltsága miatt sajnos nem lehetett jelen.
Lukácsy Katalin Kolozsváron született. A Színművészeti Főiskolát Marosvásárhelyen végezte. Tordán és Sepsiszentgyörgyön színészként kezdte pályafutását, majd 1980-ban Magyarországra települt. Egy szál gitárral, önálló műsoraival bejárta Magyarországot és az elcsatolt területeket, vendégszerepelt Londonban, Nürnbergben stb. Estünkön közelebbről ismerhettük meg a művésznő életútját, aki a beszélgetés közben sok dallal, megzenésített verssel ajándékozta meg hallgatóságát. Elhangzott Bartis Ferenc elhíresült verse, amit a költő a házsongárdi temetőben szavalt el 1956-ban, Kolozsváron.
November 25-én Horváth Zoltán György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mesteroktatója, a BSZK elnökségi tagja Magyar szentek középkori freskói Erdélyben címmel tartott vetített-képes előadást a Budapesti Székely Kör estjén 2021. november 25-én Budapesten, a Háló Közösségi és Kulturális Központban.
Az előadó rámutatott: Az erdélyi magyar szentábrázolások között elsöprő többségben vannak Szent László királyunk freskói. Összehasonlítva más magyar szentek ábrázolásainak gyakoriságával, egyértelmű, hogy a középkor legnépszerűbb magyar szentje a Kárpát-medencében Szent László királyunk. Ezt azért is lényeges hangsúlyoznunk, mivel az újkori ábrázolásokon a férfiszentek közül egyértelmű az államalapító Szent István király dominanciája, aminek természetesen fő oka a viszontagságos újkori történelmünk, az azon belüli önazonosságkeresés és persze akár napi politikai okok is. Középkori önálló Szent István-ábrázolást templomainkban alig találunk, az államalapító alakja tipikusan a magyar szent királyok kompozíciótípusában, épp Szent Lászlóval, valamint Szent Imrével együtt jelenik meg, Erdélyben például a partiumi Mezőtelegden és Magyarremetén.
A magyarországi, és így az erdélyi Szent László-freskók három csoportba sorolhatók. Kis számban szerepel László önállóan (Erdélyben például Darlacon), vagy más szentek között, sokkal gyakrabban pedig a három magyar szent király kompozíciójában Szent Istvánnal és Szent Imrével együtt. Időnként László előfordul párban Istvánnal (például Nagyszebenben), és különlegességként említjük Almakerék négy magyar szent királyt megjelenítő kompozícióját (a negyedik vélhetően Könyves Kálmán, akit a középkorban szentként tiszteltek, de szentté avatása nem történt meg).
A Szent László-ábrázolások harmadik csoportja a „Szent László-legenda” freskóciklusa (a kifejezés a művészettörténetben általánosan elfogadott szóhasználat erre az ábrázolástípusra). A freskóciklus általában öt jelenetből áll: 1. Kivonulás Váradról; 2. Üldözés; 3. Birkózás; 4. Lefejezés; 5. Megpihenés. Történeti alapja az az 1068-as kerlési (cserhalmi) ütközet utáni epizód, amikor egy nomád kun által elrabolt magyar lányt szabadít meg László herceg (ekkor még Salamon, László unokatestvére a magyar király).
Rátekintve Magyarország térképére, feltűnő, hogy a László-ábrázolások és különösen a legendaciklusok a határvidékek tágabb környékén a leggyakoribbak: részben nyugaton, jóval nagyobb számban a Felvidék északi sávjában, többfelé Dél-Erdélyben (itt legendaciklus egyáltalán nem maradt meg), és kiemelkedően a legnagyobb számban a Kárpát-medence délkeleti csücskében, Székelyföldön. Az előadó a Székelyföldi freskók című kötetében számszerűen is bizonyította, hogy a Szent László-legenda ott annyira kiemelt fontosságú volt, hogy többször fordul elő, mint a kereszténységünkhöz kapcsolódó bármely más freskóciklus együttvéve (beleértve Krisztus „szinte kötelező” szenvedéstörténetét és a karácsonyi történetkört is).
A Szent László-freskók gyakoriságát egy másik, méltán népszerű Árpád-házi szent, Szent Erzsébet ábrázolásainak gyakoriságával is érdemes összehasonlítani. Az ő kultusza halála óta mindmáig ugyancsak töretlen, újkori ábrázolásainak tömegeivel találkozhatunk templomainkban, életszentsége és karitatív tevékenysége minden kor embere számára példamutató. Erzsébet ábrázolásai szerte Európában, sőt más földrészeken is hatalmas számban megtalálhatók, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a Magyar Királyság területén kívül ő a legnépszerűbb magyar szent. Szent Erzsébetet ábrázoló középkori freskó Magyarországon viszont mindössze néhány helyen látható - Szombathely, Háromszlécs, Ófehértó, és Erdélyben Nagygalambfalva. Ez a számbeli különbség olyan mértékű, hogy az már nem lehet véletlen! Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt gondoljuk, hogy „belső használatra” László az ideális példa, hiszen a szellemiség, a lelki nemesség, a lovagi erények megléte mellett az erő szimbóluma is lehet, ami elengedhetetlen a középkori nagyhatalom, Magyarország fenntartásához. „Külső használatra” viszont ideálisabb a ferencesek és - mivel rövid élete nagy részét Németországban (Wartburgban és Marburgban) élte le - a németek által is persze népszerűsített Szent Erzsébet nagyszerű lelkiségével, karizmatikus személyiségével, lelki erejével, de a fizikai erő hangsúlyozása nélkül.
Az előadás végén az újabb erdélyi boldogokra is kitért az előadó. Hangsúlyozta: - A kommunista terror mártírja Boldog Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök, akinek a nagyváradi székesegyházban található szobrát láthattuk a templomban, a Mária-oltár két oldalán, a barokk szobron megjelenő Szent István és Szent Imre, valamint a szentély üvegablakán látható Szent László (neki külön oltára is van a székesegyházban) és Szent Erzsébet után. Szintén a kommunista diktatúra áldozata Boldog Scheffler János szatmárnémeti püspök, akinek a festményével Máramarossziget katolikus templomában is találkozhatunk, amelynek szentélyboltozatán szintén feltűnik Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Erzsébet.
Horváth Zoltán György a Romanika Könyvkiadó vezetője 17 könyv (köztük: Madas Edit - Horváth Zoltán György: Középkori prédikációk és falképek Szent László királyról, Romanika Kiadó, Budapest, 2008) szerzője vagy társszerzője. A Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) 2017-ben az épített örökségünk értékeinek megismertetése érdekében kifejtett tevékenységéért Podmaniczky-díjjal tüntette ki. Előadónk a Budapesti Székely Kör elnökségi tagja.
December 16-án tartottuk idei utolsó rendezvényünket Advent igézetében címmel. Karácsonyi estünkön több jeles művész lépett fel: Dévai Nagy Kamilla, Tihanyi Dániel, Kegye János, Izsák József (Kárpátalja) és Zoltáni Zsolt.
* * * * * * * * *
A Budapesti Székely Kör 2021 évi első honismereti kirándulása Piliszentkereszt, Dobogókő, Pilisszentiván településekre vezetett május 12-én a Pilis hegységbe. Délelőtt megtekintettük az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok templomát Piliszentkereszten, majd Dobogókőre, a magyarok szent hegyére zarándokoltunk. Délután a piliszentiváni JóKenyér Üzemben megkóstoltuk a 2020-as Év diabetikus díjnyertes tortáját és találkoztunk annak készítőjével, Ludwig Klára asszonnyal, aki egyben az üzem vezetője is.
A helyi plébános, Szalay Zoltán atya munkatársa nyitotta ki nekünk a templomot. A terület a pálosok tulajdona volt, akik a települést Szentkeresztnek nevezték el, amely az idők során a Pilis közelsége miatt Pilisszentkereszt lett. A ma is látható egyhajós barokk stílusú templom, amit megtekintettünk a pálos atyák vezetésével 1766-ra épült fel, és a Szent Kereszt titulust kapta. 22 méter magas tornya csak 1803-ra készült el. A templom műemlék jellegű (Műemléki törzsszám 7192). 1766-ban a budai pálos prior áldotta meg. Tornyát 1803-ban kapta. A főoltár a megfeszített Krisztussal 1774-ből, a két mellékoltár és a szószék az 1770-es évek végéről való. Mindhárom értékes, copf stílusban készült. Szép a keresztelőkút is, mely szintén a XVIII. században készült. A szentély félköríves záródású, P. Kákonyi Asztrik falfestménye dísziti. 1995-ben történt a templombelső restaurálása. Ekkor a templom szentélyében két, az 1700-as évek végéről való szekkó festményt találtak. Az értékes faberendezések restaurálása 1995 közepétől folyamatos. Az értékes szószék restaurálása 1997-ben megtörtént. A keresztút képei szintén P. Kákonyi Asztrik művei. Az 1980-as években készült plébánia, valamint a templommal szemben lévő kántorház egyházi tulajdon.
A település határában található a XI. századi királyi vadászkastély, amelyet III. Béla király az általa 1184. május 27-én alapított pilisi ciszterci apátságnak adott. Gerecze Péter kezdte meg a romok feltárását 1913-ban, majd az 1960-as, 1970-es években Gerevich László tárta fel az apátság maradványait teljes egészében. Ebben a monostorban temették el II. Endre király 1213. szeptember 28-án meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel. A templom és a hozzá tartozó kolostor a tatárjárás és törökdúlás idején megsemmisült.
Dobogókő, a Visegrádi hegység legmagasabb pontja 700 méter magasan elkápráztatta a kirándulás résztvevőit. Nem véletlenül nevezte Prohászka Ottokár egyik elmélkedésében „magyar szent hegynek” a Pilist. Már történelmünk kezdetén a pogány magyarok áldozatbemutató helye volt; a kereszténység elterjedésével az engesztelés hegye lett. Itt hunyt el Boldog Özséb, a pálosok alapítója. Fentről a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység, a Pilisvörösvári-medence, de még a Gerecse vonulatai is kiválóan látszanak megfelelő időjárási körülmények között. Ebédünket Báró Eötvös Loránd menedékház éttermének teraszán fogyasztottuk el a természet lágy ölén. Délután látogatást tettünk a piliszentiváni JóKenyér üzemben, üzletben, ahol megkóstoltuk a 2020. év díjnyertes diabetikus tortáját. Találkoztunk a torta készítőjével, Ludwig Klára alapító-vezetővel, aki éveket töltött Németországban s a JóKenyér üzlet-hálózat vezetője így vall hivatásáról: - A Jókenyér márkanévben hitvallásom lényege is megtalálható: ahhoz, hogy valaki testileg és lelkileg boldog lehessen, elengedhetetlen az egészséges táplálkozás, táplálkozásunk egyik alappillére pedig a kenyér. Mindaz, ami a kenyérhez kell, a természet ajándéka: gabonák, víz, só, élesztő, és a pék, aki a szaktudását adja. Fontos, hogy a magas minőség mellett mindenki számára elérhetőek legyenek a termékek, így válhat lehetségessé, hogy minél többen fogyasszanak teljes értékű kenyeret nap, mint nap. A pilisszentiváni JóKenyér-üzem látogatása alkalmával találkoztunk a zetelaki származású Csíki Attila, üzletfejlesztési vezetővel, aki előkészítette nekünk a pilisszentiváni találkozót.
Pázmány Péter: „Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis.” Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.
A Pilisben a legtöbb középkori kolostor a Magyar Pálos Rendé volt, a szervezet alapítása is ehhez a helyszínhez kötődik. Több kolostor romjai ma is fellelhetőek, a pilisi erdők szerves részévé váltak. Kiemelkedik közülük a rend legelső központja, melynek maradványai ma is sok látogatót vonzanak Kesztölc-Klastrompusztára. A rend székhelyét később Budaszentlőrincre helyezte át, amely mára Budapest közigazgatási területén belül található, közvetlenül a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének szomszédságában. Az erdőgazdaság és a rend közötti kapcsolat több éves múltra tekint vissza, az erdészek az emlékhelyek fenntartásával és új látványosságok - mint például a Boldog Özséb-kilátó - létrehozásával gondozzák a történelmi és egyházi múltat a Pilis hegyei között.
A Pálos rend - az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség - történetéről és kialakulásáról részletesen beszámol Gyöngyössy Gergely pálos rendfőnök 1520 körül összeállított okleveles adatgyűjtése, ill. az 1530 táján írt „Vitae Fratrum” = A [szerzetestestvérek élete című kéziratos rendtörténete. Ezt teszi teljessé Egger er András ugyancsak pálos szerzetes 1663-ban nyomtatásban is megjelent írása. Ebből megtudjuk, hogy a mohácsi vészig (1526) csak a Pilisben nyolc pálos kolostor alapítása követte az Özséb által életre hívott klastrompusztai anyaházat. Ezek a következők: a pilisszentléleki, esztergomi, barátkúti (Esztergom), pilismaróti, dömösi, visegrádi, kékesi (Pilisszentlászló) és a(volt) Liszenko-telepi rendház. Ma nincs annyi pilisi turistaház, mint amennyi kolostort épített a hajdani remetékből alakított szerzetesrend ugyanitt…
A fehér kámzsás, hallgatag barátok szorgalmas emberek voltak. Egyrészük szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Iparosaik között számos kiváló csizmadiát, építőmestert, kovácsot, kőfaragót, szabót, szűcsöt, sőt ólomcsöves vízvezetékszerelőt is találunk. Más részük betűfestésben, festészetben, kódexírásban, könyvkötésben illetve másolásban, orgonaépítésben és szobrászatban jeleskedett. Fennmaradt művészi fafaragásaik Európa-szerte ismertek és híresek. Nincs középkorvégi magyar iparfejlődés, tudomány és művészet a pálosok nélkül!
A magyar művelődéstörténet jeles személyeket köszönhet a pálosoknak. Feltétlenül meg kell említenünk - legkevésbé sem a teljesség igényével - Szombathelyi Tamás generális perjelt, az első latinul fogalmazó magyar írót; Csanádi Albert költőt, aki a humanisták által kedvelt veretes latin verselés első jelentős magyar művelője; Gyöngyösi Gergelyt - kora legnagyobb hatású pálos egyéniségét -, rendtörténet-írót és a szerzetesközösség belső újjászervezőjét; a három részre szakadt Magyarország politikai és szellemi vezetőjét: Martinuzzi (Fráter) Györgyöt, aki 1537-ben pálos misekönyvet, 1540-ben pedig zsolozsmáskönyvet adott ki.
E híres pálosok legnagyobbika kétségtelenül gróf Bátkori László. Ő a budai Hárshegyi- vagy Báthori barlangban az 1400-as évek derekán 20 esztendei munkával elsőként fordította magyarra a teljes Bibliát. Műve Mátyás király híres Corvinái között kapott megtisztelő helyet, majd osztozott legtöbbjük sorsában: a sajnálatos elkallódásban. Báthori László egyébként az orvostudományokban is járatos volt. Az erdélyi Reményik Sándor versben is megörökítette személyét és életművét.
Mohács (1526) után - amely óriási csapást mért a Pálos rendre is - csak a lengyel és portugál rendtartományok maradtak épen. A történelmi források szerint a törökök a pálosok százait gyilkolták meg, vagy hurcolták rabságba; soha többé nem pótolható könyv- és levéltárakat semmisítettek meg, s lerombolták a budaszentlőrinci pálos főmonostort is, ahol a rend virágkorában 600(!) szerzetes élt és dolgozott.
A rendet 1786-ban feloszlatta II. József. A XIX. század közepétől azonban ismét szabadon működhettek, de magyarországi - sajnos nem végleges - visszatelepülésük csak 1934-ben valósulhatott meg.
Régiónkat érintő rendtörténeti érdekesség, hogy közben Simor János hercegprímás 1867-ben, Vaszary Kolos prímásutódja pedig 1903-1906 között Bajót-Péliföldszentkereszten kísérletet tett a pálosok visszahonosítására, ám a (ruhaszínük után) fehér barátok nem tudtak e kedves búcsújáróhelyen gyökeret ereszteni.
A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi eltörlése természetesen őket sem kímélte. A szétszóratás után börtön, nyugati emigráció vagy kétkezi munka lett legtöbbjük „jutalma”. A lassan lazuló diktatúra végefelé nagyobb részük egyházmegyei szolgálatba kerülve, ha nem is mint szerzetes, de lelkipásztorként működhetett. 1988. óta ismét tudunk magyar földi pálosokról. A tartományfőnöki hivatal Pécsett talált otthonra. Ezenkívül a budai Sziklakápolnában, Márianosztrán és Petőfiszállás-Szentkúton (Pálosszentkúton) élnek pálosok. Visszatérésük illetve itthoni megmaradásuk remélhetőleg végleges.
Nemzetünk jól ismert balsorsát láthatjuk abban is, hogy ennek az ízig-vérig magyar szerzetesrendnek a súlypontja Lengyelország területére tevődött át. Ma nem Klastrompuszta, nem az ezt követő Budaszentlőrinc, nem is Pécs, hanem a lengyel Czestochowa a pálosok fellegvára. Csehországon, Szlovákián kívül Portugáliában, Amerikában, sőt legújabban Ausztráliában is van tudomásunk működésükről. A rendtagok mind a mai napig erdős-hegyes tájakon, de legalább is ezek közelében - élnek, csorbítatlanul megőrizve pilisi-jakabhegyi remete-elődeik ősi ragaszkodását ahhoz a csendhez és külső-belső békességhez, amelyet egyedül csak az erdő adhat.
Korunk minden gyalázatossága ellenére nem örvendetes és reményt keltő ez az újabb virágba borulás?! A lokálpatrióta jogos büszkeségével állíthatjuk: ez az ismét fejlődésnek induló s immár világszerte jelenlévő szerzetesrend ízig-vérig magyar-, sőt esztergomi gyökérből sarjad!
Forrás: Dobay Pál erdőfőtanácsos: Pálosok a Pilisben és a Pilisből.
A Pálos rend születése és elterjedése (2006)
A Budapesti Székely Kör június 24-én egynapos látogatást szervezett a világhírű paprika, és az értékeinket őrző kalocsai hímzés városába: Kalocsára. A település egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja.
Július 15-én Vizsolyba látogattunk, ahol megtekintettük a híres Bibliát, a református templomot, majd Göncruszkán, szintén református lelkész által működtetett és felszolgált ebédet fogyasztottunk. Ezt követően az ország első, egyedi Mézmúzeumát csodáltuk meg. Mézes Gergő méhész, a múzeum vezetőjének lelkes bemutatója után mindenki vásárolhatott a méz-különlegességekből.
- A méhészet csodálatos, a méhek világának komplexitása, rendkívül összetett és érzékeny közössége, a természet és a méhek közötti összhang és egymásrautaltság, lenyűgöző - mondta Mézes Gergő. Ezt érzékelhetik mindazok, akik ellátogatnak Vizsolyba, a Mézmúzeumba, ahol testközelből betekintést nyerhetnek ebbe az utánozhatatlan milliőbe. - Vallom, hogy a méhek természetét és életritmusát alapul vevő komplex méhészeti tevékenység az, ami a szakma jövőjét jelentheti, és ezt mutatjuk be minden érdeklődőnek - mondta Gergő.
A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károli Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása a vizsolyi nyomdában 1590-ben. Károli Gáspár Göncön volt tiszteletes és munkatársakkal dolgozott a Biblia fordításán.
A falu birtokosai ekkor ecsedi Báthori István szatmári és szabolcsi főispán, később országbíró, és felesége Homonnay Drugeth Fruzsina (Euphrosina) voltak, akik Mantskovit Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját, abból a célból, hogy abban a Károli Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ezidő tájt itt Göncön volt tanuló Szenczi Molnár Albertis, aki gyakran hordozta Károlitól a nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és korrektúrákat.
Az első, teljes magyar nyelvű bibliafordítás Vizsolyban látott napvilágot 1590. július 20-án. Ezért a kiadás helyszíni megjelölésével hivatalosan Vizsolyi Bibliának is hívjuk, de elterjedt a fordító nevét megőrző Károlyi/Károli Biblia kifejezés is. A Szentírás viszonylag korai lefordítása (1590) és folyamatos kiadása különböző hazai és külföldi helyszíneken, biztosította a magyarság számára az anyanyelvi hitélet fejlődését és a reformáció kiteljesedését.
Augusztus 27-én a Művészetek-városába: Szentendrére, szeptember 23-án Hollókő településre (mely a Világörökség része), míg október 27-én Bakonybélbe zarándokoltunk - a felújított monostort tekintettük meg idegenvezető kíséretében. Honismereti kirándulásaink, ahogy a Közéleti estjeink is nagyon népszerűek és teltházzal „üzemelnek”.
* * * * * * * * *
* * * * * * * * *
Éves programjaink megvalósulását támogatta a Miniszterelnökség, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Köszönjük!
Budapest, 2022.
Összeállította és írta: Frigyesy Ágnes,
a Budapesti Székely Kör elnöke
A Covid19 Világjárvány miatt év elején Kihelyezett Online esteket tartottunk - videófelvételeket készítettünk, s így tartottuk a kapcsolatot tagjainkkal, barátainkkal és az érdeklődőkkel…
* Január: Vác, Hazajárók, Kenyeres Oszkár otthonában. Jelen volt: Kenyeres Oszkár, Jakab Sándor, Takács Bence előadóművész, Kolozsvári Gyöngyvér, Rébayné Burka Éva BSZK-tagok, Janits Béla videókészítő, valamint a BSZK elnöke, riporter.
* Február: Pomáz, Petrás Mária és Petrás Alina (anya-lánya) csángó kerámikusok otthonában jártunk, ahol egyórás videófelvételt készítettünk a két művész életútjáról. Videófelvételt Janits Béla készítette, riporter Frigyesy Ágnes
* Március idusa alkalmából látogatást tettünk és videófelvétel készült a történelmi, arisztokrata Batthyány család otthonában. Téma: hagyományőrzés, nemzettudat, magyarságtudat építése és ápolása, a keresztény hit megőrzése a családban. A beszélgetésben részt vett: Batthyány Ádám, Batthyányné Schmidt Margit, és a fiatalok: Batthyány Boldizsár és Kata. Videófelvételt Janits Béla készítette, riporter Frigyesy Ágnes.
Magyar-székely, magyar-magyar kapcsolatépítő, könyvbemutató körutak Partiumban, Székelyföldön és Horvátországban!
* Május: Könyvbemutató körút református gyülekezetekben: Nagyszántón, Albisban és Érmihályfalván.
Május: Székelyföldi könyvbemutató körút katolikus plébániákon: Marosszentgyörgyön, Nyárádremetén, és Kézdivásárhelyen, valamint Marosvásárhelyen a Maros Néptáncegyüttes szervezésében.
* Június: Könyvbemutató és magyar-magyar kapcsolatépítés Horvátországban. Könyvbemutató református gyülekezetben Kórógyon. Prédikált: Szenn Péter püspök úr felesége. Kapcsolatépítő találkozás Pulán a Móricz Zsigmond Társaság civil szervezet vezetőivel és tagjaival. Régi magyar helyek: Fiume, Lovran, Abbázia meglátogatása helyi magyar és székely származású idegenvezetők kíséretében!
Július: Kapcsolatépítő könyvbemutató körút református, katolikus és unitárius gyülekezetekben: Tasnádon, Sződemeteren (Kölcsey Ferenc szülőhelyén), Bánffyhunyadon, Kolozsváron és Tordán.
Szeptember: Kapcsolatépítő könyvbemutató körút katolikus gyülekezetekben: Nagybányán, Nyárádremetén. Dózsa Györgyön meglátogattuk Böjte Csaba ottani otthonát (adomány átadása). Gyergyóremetén Polgármester úr szervezésében találkoztunk az érdeklődőkkel. Hazafelé megálltunk Csernakeresztúron.
Kapcsolatépítő rendezvények
A BSZK-elnök részvételével – aki egyben újságíró is – kapcsolatépítés szempontjából részt vettünk:
* Magyarok kenyere – kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepélyes programján, Ópusztaszeren, másnap városnézés Makón. (Július)
* Augusztus 20: Nemzeti ünnepünkön 5 fővel részt vettünk az esti ünnepi hajóúton (tüzijáték megtekintése)
* Az Eucharisztikus Világkongresszus több helyszínén, programján jelen voltunk. (augusztus)
* Kisvárda: Tőkés László-díj-átadó. 2021-ben Bagdy Emőke kapta a neves kitüntetést. A BSZK elnöke, mivel évek óta felkért média-szervezője az eseménynek, minden évben jelen van Kisvárdán. Így történt ez 2021 októberében is.
Augusztus: A máréfalvi, zetelaki Ezüstfenyő Néptáncegyüttes egésznapos programja Budapesten a BSZK szervezésében, majd bemutatkozó est a Hálóban
Szeptember: Vendégünk László Attila, erdélyi magyar énekes, a Csillag születik műsor nyertese
Október: Vendégünk Lukácsy Katalin színésznő, Béres Ferenc-díjas előadóművész
November: Horváth Zoltán elnökségi tagunk vetített-képes előadása Szent Erzsébetről
December: Advent igézetében - Karácsonyi estünk több jeles művész közreműködésével: Dévai Nagy Kamilla, Tihanyi Dániel, Kegye János, Izsák József (Kárpátalja), Zoltáni Zsolt
(Általában 30-40 fő részvételével)
Május: Pilisszentiván, Dobogókő a pálosok nyomában
Június: Kalocsa - érseki város, Bábel Balázs érsek atya is fogadott minket az Érseki Palotában
Július: Vizsoly (Biblia megtekintése), Göncruszka
Augusztus: Művész-város: Szentendre
Szeptember: Világörökség része: Hollókő
Október: Bakonybél - a felújított monostor meglátogatása
2021-ben a világjárvány miatt Pünkösdkor sajnos nem indulhatott el a zarándokvonat! Így a Csíksomlyói Képes Imafüzet helyett - pályázatmódosítással - Székely Képes Imafüzetet készítettünk, amit estjeinken, rendezvényeinken ajándékba kaptak a résztvevők.
A Covid19 világjárvány ellenére sikeres évet zárhattunk. Hála az égieknek és a támogatóinknak! Köszönjük! A 2023-as évre is sok programmal készülünk! SDG! Istennek legyen hála!
Budapest, 2022.
Összeállította: Frigyesy Ágnes elnök
A 33 esztendős múltra visszatekintő Budapesti Székely Kör elsődleges feladatának tekintette és tekinti ma is az erdélyi magyar-székely kultúra otthoni és itthoni megőrzését, ápolását. Rendszeresen szervezünk neves közéleti szereplőkkel hagyományőrző esteket, hazai és erdélyi honismereti utazásokat, magyar-magyar találkozókat székely-magyar keresztény kultúránk, hagyományaink megerősítése céljából.
A 2020-as évre a Covid19 világjárvány rányomta bélyegét, ennek ellenére igyekeztünk minden alkalmas időt kihasználni, hogy programjaink megvalósulhassanak.
Ötödik alkalommal találkoztunk a Duna Televízió Magyar Örökség- és Prima Primissima Közönségdíjas honismereti magazinműsor hátizsákos műsorszerkesztőivel: Kenyeres Oszkárral és Jakab Sándorral a Budapesti Székely Kör estjén 2020. január 21-én Budapesten a Háló Közösségi és Kulturális Központban. Oszi és Sanyi 2019-ben Ausztráliában jártak és felkeresték a távoli kontinensen élő magyar egyházi és kulturális közösségeket, magyar iskolákat.
Izgalmas útjukról beszéltek vetítéssel egybekötött teltházas estünkön.
A Hazajáró című turisztikai-honismereti magazinműsor 2011. október 9-én indult a Duna TV-n. A heti 26 perces TV-műsort az MTVA megrendelésére a Dextramedia Kft. gyártja. A műsor célja a Kárpát-medence természeti, kulturális értékeinek, történelmi emlékeinek és az ott élő magyarok mindennapjainak a megismertetése.
A sorozat felbecsülhetetlen értékű kordokumentum, továbbá egyedülálló földrajzi kincs, hiszen a stáb olyan természeti helyekre is eljutott, ahol se előtte, se utána nem járt még kamera vagy más forgatócsoport. A Hazajáró 2016 óta kéthetente kerül adásba az M5 csatornán.
A Budapesti Székely Kör tagjai (kilencen) február elején meglátogatták és felköszöntötték Ferencz Vilmos, korábbi elnökünk édesanyját az Olajág Otthonban. Nagy öröm volt...!
Élő népi gyógyászat egészségünk védelmében címmel Bernád Ilona erdélyi természetgyógyász, bába, szakíró szólt életútjáról, majd tartott érdekes előadást a Budapesti Székely Kör estjén 2020. február 4-én Budapesten, a Háló Közösségi és Kulturális Központban.
A rendezvényen Frigyesy Ágnes elnök-újságíró és a közönség kérdéseire válaszolt az írónő, közreműködött Kegye János pánsípművész, a Magyar Kultúra Lovagja.
Bernád Ilonáról: Erdélyben, a Kis-Küküllő mentén született 1963-ban, ott nőtt fel, családjában tanulta a népi orvoslást. Az Egészségügyi Közép- és Főiskolát Marosvásárhelyen végezte. A Kárpát-medencét és Moldvát járva több, mint kétezer gyógyítóval, szülővel, nagyszülővel beszélgetett. Ötven országban kutatta a magyar közösségeket, rokonnépeket, a világ hagyományos orvoslásait.
Előadásokat és tanfolyamokat tart a népi egészségkultúráról, konyháról, térrendezésről, szertartásokról, jelképekről, gyógyításról, a gyermekáldásról, bábaságról, a természetes és hagyományos szülésről-születésről, támasztóasszonyságról, népi kezelésekről, szerzetesi csontkovácsolásról.
A szerző korábbi tudósításaival, 75 képkollázsával, Csaba testvér 65 gondolatával, a zarándokokhoz írt két levelével jelent meg február második felében a Budapesti Székely Kör elnökének negyedik könyve a Pauker Nyomda kiadásában.
A kötetet és Böjte Csaba munkásságát jó szívvel méltatja Balog Zoltán református lelkész, volt erőforrások minisztere, Urbán Erik, az Erdélyi ferencesek tartományfőnöke, Csókay András, nemzetközi hírű idegsebész, Sajgó Szabolcs jezsuita, Főcze Imre Bonaventura dévai ferences plébános és Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke.
A kötet mintegy 17 év munkáját foglalja töredékesen magába, kezdve az első interjúval, melyet Frigyesy Ágnes 2003. tavaszán készített az akkor még nem közismert ferences pappal.
A könyvben olvashatunk a szerzetesrendekről, az erdélyi ferencesekről, továbbá bekerült a szerző Böjte Mihály csíksomlyói ferencessel készült interjúja, valamint Bíró Antal János szintén ferences nemzet-építő gondolatai.
A kötet a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Déván, Szászvárosban, Nagyváradon és Nagykárolyban
A Budapesti Székely Kör háromfős delegácója 2020. február 24-én Főcze Imre OFM Bonaventura dévai plébános meghívására Dél-Erdélybe, Dévára, érkezett, ahol részt vett Frigyesy Ágnes, a BSZK elnökének új könyvbemutatóján.
A Szent Antal Közösségi Házban bemutatott kötet: Ime az én szeretett fiam címmel mutatja be Böjte Csaba sokrétű tevékenységét a szerző mintegy 400 fotóján, képkollázsán, tudósításain keresztül.
A résztvevőket Bonaventura ferences testvér köszöntötte, majd Kun-Gazda Viola-Kinga tanárnő vezetésével Csaba testvér gondolataiból hangzott el egy csokorra való a Téglás Gábor Líceum diákjainak tolmácsolásában. Kiss M. Richárd csodálatos ének-produkciójával emelte az est hangulatát.
Másnap, február 25-én Szászvárosban Böjte Csaba Szent Erzsébetről elnevezett Gyermekvédelmi Otthonában, a szászvárosi kolostor épületében ismerkedtek a gyermekek az új könyvvel, ahol szintén részletek hangzottak el a kötetből az ott nevelkedő gyermekek tolmácsolásában. A bensőséges hangulatú könyvbemutatót Menyhárt Ernő és felesége, az Otthont vezető házaspár szervezte.
Február 26-án Nagyváradon a Polgári esték keretén belül szervezték meg Az Úr csodásan működik című kötet bemutatóját, ahol Herdeán Gyöngyi református lelkész igehirdetése után Nagy József Barna, a Nagyváradi Polgári Kör vezetője kérdezte a kötet szerzőjét a Nagyvárad-Újvárosi Református Gyülekezet imatermében. Az esten közreműködött a Sole Fide Keresztyén Kulturális Csoport, valamint Thurzó Sándor József brácsaművész.
Nagykárolyban az új Kálvin Központban ifj. Tolnay István igehirdetését követően mutatták be Frigyesy Ágnes mindkét könyvét a Kertvárosi Református Gyülekezet új templomában. Tolnay István esperes feltette azt a kérdést: - Miért nem egy népszerű celeb életét mutatta be egy kötetben a szerző, biztosan sokkal jobban "futhatna" a könyve. Majd prédikációjában kiállt azon művészek, írók mellett, akik értékek mentén végzik írói, adott esetben újságírói szolgálatukat, akiknek nem a pénz az első, hanem a hit, a hivatás és a Haza védelme!!!
Az est legszebb és legmeghatóbb pillanata volt, amikor zenei aláfestés mellett Tolnay Adrien tiszteletes asszony és munkatársa Böjte Csaba - a kötetben szereplő - gondolataiból olvasott fel néhányat. A négy emlékezetes estért köszönet a szervezőknek. Istennek legyen hála!
A Budapesti Székely Kör első honismereti kirándulását „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” címmel Mátraverebély-Szentkúton kezdte 2020. június 25-én. A Szent László királyra emlékező zarándokút kezdetén Mária imádságokkal köszöntötték a Szűzanyát Tóth Béla kántor vezetésével a szentkúti templomban, majd P. Fejes Antal OFM köszöntötte a résztvevőket, és ismertette a Nemzeti Kegyhely történetét. - Több mint nyolcszáz éve érkeznek a zarándokok ide, hogy a hétköznapok megszokottságából kilépve Istenre találjanak, ahogyan a 83. zsoltárban imádkozzuk: „Boldog ember, akinek te vagy erőssége, és zarándokútra indítja szíve. Amikor átvonulnak a tikkadt völgyön, forrás fakad ott, mert áldással halmozza el a korai eső.” A szent hely és a környező cserháti dombok szépsége megkönnyítik a kiengesztelődést Istennel, emberekkel, és magunkkal. Mi négyen, ferencesek ezért vagyunk itt, munkatársainkkal és a szolgálatunkba bekapcsolódó atyákkal és testvérekkel együtt ebben akarunk segíteni, ezért várunk szeretettel minden istenkeresőt - írja Orosz Lóránt OFM kegyhely igazgató a mátraverebély-szentkúti ferencesek honlapján.
A kegyhelyhez fűződő csodák és legendák híre a középkori viszonyok mellett is gyorsan terjedt, így a zarándokok emelkedő száma miatt már az Árpád-korban templomot építettek Mátraverebély faluban. A hívők az évszázadok folyamán egyre nagyobb számban keresték fel a búcsújáróhelyet, napjainkban pedig évente körülbelül kétszázezer zarándok érkezik Szentkútra.
- Szentkút szelleméhez méltó módon szépült meg a basilica minor ranggal bíró műemléki védettségű barokk kegytemplom, a rendház és a templomkert, emellett pedig kiemelt figyelmet kapott a szabadtéri misézőhely liturgikus terének és a szent kút környékének rendezése is - mondta Antal atya.
A hagyomány szerint 1091-92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás… Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.
1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.
1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almássy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” címmel tüntette ki.
A Kisebb Testvérek 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, és vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy a későbbi fejlesztések alapját megteremtsék.
2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás a búcsújáróhelyet, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.
2016-ban a római Santa Maria Maggiore Bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít Szentkút számára. Valamint 2020. júniusában a Magyar Kormány Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította a kegyhelyet.
A Budapesti Székely Köri utazás résztvevői elsétáltak a Szent László forrásokhoz ahol elhelyezték az emlékezés koszorúját. Ezt követően közös ebéd következett a Szent Jakab étteremben.
A Budapesti Székely Kör zarándokai ezt követően a közelben lévő Tarra utaztak, ahol megtekintették a Kőrösi Csoma Sándor erdélyi származású világutazóról elnevezett Szobát!
A Mátra nyugati szélén a 21-es út mentén fekszik a páratlan panorámát és békét, nyugalmat nyújtó Körösi Csoma Sándor Emlékpark. A már messziről látható, jellegzetes alakú, hófehér buddhista szentélyt a sztúpát, Csoma halálának 150. évfordulóján 1992-ben személyesen őszentsége a XIV. Dalai Láma avatta fel.
A Budapesti Székely Kör 2020. július 15-én Esztergomba, Szent István király születési- és koronázási városába szervezett egész napos honismereti kirándulást. Az utazás résztvevői (34 fő) délelőtt megtekintették az Esztergomi Bazilikát, az ismert főszékesegyház rangban Magyarország első temploma. Homlokzatán olvasható: Caput, Mater et Magistra Ecclesiarum Hungariae, vagyis Feje, Anyja és Tanítója a Magyar Egyháznak.
Az esztergomi Várhegyen épült főtemplom hagyománya több mint ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza. A Honfoglalást és megtelepedést követően 970 körül Géza fejedelem építtetett ezen a helyen templomot palotája mellé. Itt koronázták meg államalapító ifjú királyunkat 1000 Karácsonyán a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Szent István király hozta létre Magyarországon az egyház szervezetét.
Az esztergomi Várhegy államalapításunk óta fontos szerepet tölt be a magyar történelemben. Kiemelkedő jelentőségét, fontosságát az évszázadok viharai és csapásai sem csökkentették. Része van ebben a Dunakanyar fölé emelkedő festői fekvésének, dombok övezte természeti szépségének csakúgy, mint azoknak az épületeknek, amelyek hol világi, hol egyházi központtá emelték. Könnyen megközelíthető és mégis elszigetelt, jól védhető, ünnepélyes hatású, de természeti adottságai révén vonzó és feloldást nyújtó tájegység. Nem meglepő, hogy előbb a magyar uralkodók székhelye, majd a magyar katolikus egyház legfőbb központja lett.
Az újkorban csupán egy templomot emeltek a Várhegyen, de ez a templom méreteiben messze felülmúlja az eddig említetteket, egyszersmind magában hordozza az eddig említett egyházak szellemi örökségét, ez a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház. A középkori templom helyén 1822-1869 között négy hercegprímás építtette a klasszicista stílusú bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint:
A Bazilika főoltárképe a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe: (6,6 x 13,5 m) Michelangelo Grigoletti munkája. Szűz Mária mennybevételét ábrázolja Tiziano ismert, Velencében található oltárképe nyomán.
Kora délután Magyarország legnagyobb egyházi múzeumába, a 1875-ben Simor János érsek által alapított Keresztény Múzeumba látogattunk. Az állandó kiállításon öt évszázad magyar, itáliai, németalföldi, német és osztrák művészetének remekművei láthatók.
A Budapesti Székely Kör honismereti útjai alkalmával erdélyi kötődésű művészeket, emléktárgyakat is stb. keres, kutat. A Keresztény Múzeumban azonnal érdekes kolozsvári kötődésű festőművészre bukkantunk…
A garamszentbenedeki oltárkép régebben ismeretlen alkotójában a kutatás a XV. századi magyar gótikus festészet legjelentősebb mesterét fedezte fel. Az oltárképet tartó polcon (predella) a következő felirat olvasható: „Ezt a táblát a tiszteletreméltó szentbenedeki Petüsfia Miklós úr… készíttette el Kolozsvári Tamás mesterrel, a festővel”.
Kolozsvári Tamás életéről szinte semmit sem tudunk, néhány momentumra csak következtetni lehet. A Kolozsvári testvérekhez hasonlóan ő is Erdélyből származott, annyi bizonyos, hogy nem szász származású volt, mivel önmagát Thomas de Colossvarnak nevezte, nem pedig Kolozsvár német nevét használta. Hajlékony, finom stílusa, könnyed eleganciája, a színek használata arról árulkodik, hogy valószínűleg gyakorlott miniatúrafestő volt.
Különös jelentősége van az összefogásnak a Trianon-emlékévben
Idén tízéves a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Többezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között. Az ünnepi eseményen részt vett a Budapesti Székely Kör elnöke két tagunk kíséretében.
A tavalyi esztendő minden eddiginél sikeresebb volt a program életében: közel 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy 800 tonna búzát adva össze a hazai és határon túli gyermekeknek, rászorulóknak.
A hírös alföldi városban jártunk
A Budapesti Székely Kör harmadik honismereti kirándulását szervezte a hírös városba: Kecskemétre 2020. augusztus 12-én. A felújítás alatt álló Városháza dísztermében - külön engedéllyel - megtekintettük a kolozsvári születésű Székely Bertalan festőművész csodás freskóit. Megnéztük és imádkoztunk Kecskemét legrégebbi templomában, ahol sokáig ferences testvérek szolgáltak, ezért nevezték el Barátok templomának... A Rozmaring Étteremben frissen sült csirke- és harcsaszeletek közül válogathattak a kirándulás résztvevői. Ebéd után Kecskemét nagy szülötte, Katona József drámaíró, a Bánk bán szerzőjének szülőházában jártunk. Székelyné Kőrösi Ilona asszony tárlatvezetése elbűvölte a hallgatóságot. Honismereti kirándulásunk végén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportjának székházában megismerkedtünk a máltai önkéntesek és a Rózsahölgyek Társasága munkájával, valamint – máltai önkéntesek közreműködésével – bemutatásra került Frigyesy Ágnes kötete az Ime az én szeretett fiam című könyv Böjte Csaba ferences testvér missziós munkájáról... A résztvevőket Rigóné Kiss Éva, a máltai ház és a Rózsahölgyek Társasága vezetője köszöntötte. A bensőséges hangulatú esten közreműködött Schultz Henrik tárogatóművész. A kirándulás résztvevőjeként a fiatalok nevében Brenner Dominik mondta el gondolatait.
A Városháza dísztermében Székely Bertalan, kolozsvári születésű festőművész 1895 és 1897 között alkotott freskói találhatók. Ez volt a mester utolsó világi munkája. A témaválasztásnál két fő szempont játszott szerepet: kapcsolódjon Kecskeméthez, és az ország 1000 éves fennállásának (Millennium) ünnepéhez méltó legyen.
Több javaslat után végül két freskó valósult meg: az egyik a pusztaszeri gyűlés legfontosabb eseményét, a Vérszerződést ábrázolja. A hét vezér frízszerűen helyezkedik el, a kép meseszerű hangulatú. Jellemző még a rajz hangsúlyozása, a plasztikusság hiánya.
A második kép I. Ferenc József koronázását ábrázolja. A kiemelt csoportban a király alakja mellett Andrássy Gyulát és Simor János hercegprímást láthatjuk. A freskó portrészerű, szinte minden szereplőt hangsúlyossá tesz.
Akik Istent szeretik, minden javukra van!
Érmihályfalván 2020. szeptember 8-án
Frigyesy Ágnes, a Budapesti Székely Kör elnökének idei első őszi erdélyi könyvbemutató körútja az Érmihályfalvi Református Egyházközség templomába vezetett, ahol Balázs Dénes János református tiszteletes köszöntötte a híveket, majd Balázsné Kiss Csilla tiszteletes asszony áhítata után került sor a szerző mindkét könyvének bemutatójára. (Az Úr csodásan működik, Íme az én szeretett fiam). A két könyv részleteinek felolvasásában részt vett Kovács Zoltán, egyházügyi főgondnok, volt polgármester és Karászi Éva pedagógus. Köszönet és hála a csodás találkozásért, a hívek érdeklődéséért. Soli Deo Gloria!
Farkaslakán, a római katolikus templomkertben
2020. szeptember 9-én
Tamási Áron szülőhelyén, a jeles erdélyi író sírja mellett tartották meg a szeptemberi körút második könyvbemutatóját a Nepomuki Szent János templom melletti kertben. Köszöntő beszédet mondott Kovács Lehel, a település polgármestere és Laczkó Vilmos plébános atya, majd Frigyesy Ágnes beszélt a két kötet születésének körülményeiről. A szerző elmondta: - Csodás érzés volt a szabadban Tamási Áron sírja közelében beszélni. Köszönöm a szíves fogadtatást mind Polgármester úrnak, mind plébános atyának, mind Boér Károly újságírónak, a Marosvásárhelyi Rádió és a Mária Rádió tudósítójának! Istennek legyen hála!
Szentegyházán, a Szent András templomban
szeptember 10-én
A két fős delegációt (a kötet szerzőjét és Molnár Ferenc, EP miniszteri tanácsadót, a BSZK támogatóját) szentegyházi érkezésükkor Koncsag László plébános atya fogadta a plébánián, majd közösen átsétáltak a Szent Andrásról elnevezett templomba, ahol László atya elmélkedése után a Haáz Sándor által vezetett Szentegyházi Gyermekfilharmónia kórusának tagjai énekeltek és olvastak fel részleteket az Íme az szeretett fiam című kötetből. A személyes élmények megosztását követően Haáz Sándor zenetanár és Lőrincz Árpád alpolgármester szólt a résztvevőkhöz! Hála és köszönet az áldott alkalomért!
Csíkszereda - Makovecz-templomban szeptember 11-én
Az idei első őszi könyvbemutató-sorozat utolsó állomásán Csíkszeredában, a Szent Kereszt (Makovecz) templomban Darvas-Kozma József esperes-plébános mutatott be szentmisét 2020. szeptember 11-én pénteken, majd ministráns fiatalok olvastak fel részleteket az Íme az én szeretett fiam című Frigyesy kötetből. Ezt követően a szerző szólt a könyv születésének körülményeiről.
Kerekes László püspök, cserkészvezető Mária-napi szentmiséjén Csíksomlyón
Ferenc pápa 2020. május 26-án nevezte ki Kerekes László szentszéki tanácsost, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-plébánia plébánosát Tharros címzetes püspökévé és a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspökévé. Püspökké szentelése augusztus 29-én történt a csíksomlyói kegytemplomban. Mária-napi ünnepi szentmiséjét szintén Csíksomlyón tartotta szeptember 12-én délelőtt. Nagy öröm és kegyelem volt személyesen részt venni az ünnepi szentmisén…
Szárhegyen, Ervin atya sírjánál
A hazautazás előtti szombaton Frigyesy Ágnes és Molnár Ferenc elzarándokoltak P. Ferencz Ervin atya sírjához és örömmel tapasztalták, hogy sírján nyílnak a szeretet virágai… A kolostorral egybeépített templom kápolnájában egy gyönyörű Szent Erzsébet freskó vár arra, hogy renoválják, majd ezt követően régi pompájában fogadhassa az arra látogató zarándokokat!
Székely művészek Budapesten címmel rendezte meg első nyárvégi, zenés irodalmi estjét a Budapesti Székely Kör 2020. szeptember 4-én a Háló Közösségi és Kulturális Központban. A nagy érdeklődés mellett zajló rendezvényen fellépett vitéz Vásárhelyi Prodán Miklós dalénekes (Marosvásárhely) Publik Antal előadóművész (Marosvásárhely–Svédország), valamint Zoltáni Zsolt (Székelyderzs), Pávai Apor (Marosvásárhely) előadóművészek, az Osztováta Együttes tagjai, Kémenes Örs tanuló (Csíkszereda) és Brenner Dominik egyetemi hallgató (Budapest) Frigyesy Ágnes új, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyermekmentő munkájáról szóló kötetéből olvastak fel zenés-részleteket.
Az est végén szeretetvendégség keretében a résztvevők megkóstolhatták a CURIOSITAS - Kíváncsiság elnevezésű, Magyarország 2020. évi tortáját, Füredi Krisztián tápiószecsői cukrászmester alkotását.
Az est műsorvezető háziasszonya: Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter, a BSZK elnöke hangsúlyozta, hogy a Budapest és környékén élő székely művészek különleges kulturális értéket képviselnek a fővárosban, melyre a Budapesti Székely Kör érzékenyen figyel és ápolja a művészi hagyományokat.
Képes beszámoló a tihanyi honismereti kirándulásunkról
A Tihanyi-félszigeten 1055-ben alapított templom és szerzetesház nem csupán művészeti emlék, hanem messziről figyelmeztető jel is, hogy a Földről tekintsünk fel az Égbe.
A tihanyi bencés szerzetesközösség azt kívánja, hogy mindenki, aki betér ebbe az Isten-házába, találjon megnyugvást és békét! Vigye magával a szépség élményét, amely ezen a helyen is azt hirdeti: hogy a világ több és nagyobb annál, amit a szemünkkel láthatunk! - olvashatjuk a 2 órás élménytúra belépőjegyén...
A Budapesti Székely Kör csodás tihanyi honismereti kirándulásának kezdetén kétórás "élménytúrán" vettünk részt. Kisfilm keretében betekintést nyertünk a bencés szerzetesek életébe, majd - idegenvezető kíséretében - megtekintettük a bencések barokk templomát, első András királyunk sírját, majd a sekrestyében a papi élet „intimitásaiba” is bekukucskálhattunk... Például hogyan és hol tárolják Szűz Mária és a bencés atyák papi ruháit, hogyan és miből készül a füstölő...
Az élménytúra a bencések által készített levendula és citromfű szörp, valamint több gyógynövényből készült likőr kóstolásával zárult. Ebédünket a Tihanyi Bencés Apátság patinás ebédlőjében fogyasztottuk el, majd rövid tihanyi sétánk után egyórás sétahajózással zárult a tegnapi honismereti kirándulásunk. Tihany és Balatonfüred visszavár!!! Hála a csodás napunkért!
A tihanyi apátság története
A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért a magyar nyelv legrégibb írásos emléke is. Szent Ányos (Anianus) titulusa a történeti Magyarországon és a környező országokban szinte egyedülálló jelenség. A hagyomány szerint Szent Ányos Orléans püspökeként imáival megmentette városát Attila hunjainak dúlásától, majd tiszteletét a francia uralkodók évszázadokon át gondosan ápolták. Nem tisztázott, miként került a szent tisztelete hazánkba, de bizonyosan az alapító királlyal hozható kapcsolatba.
A középkori kolostorról csak a XVI-XVII. századi ábrázolások alapján alkothatunk képet. Az egyenes szentélyzáródású, keletelt templomhoz dél felől csatlakozott a szabályos kolostor négyszög, mely a nyugati oldalon a templomnál rövidebb volt. Napjainkra az egész együttes szinte nyomtalanul eltűnt, alig tizenegynéhány kőfaragvány és a szinte érintetlenül ránk maradt XI. századi altemplom fennmaradása minden bizonnyal az itt eltemetett I. András tiszteletéhez kapcsolható. Magyarország történetében a XVI-XVII. század jelentős változásokat hozott. A török támadások miatt a szerzetesi élet megszűnt Tihanyban, a kolostorba katonák költöztek. Az épületegyüttes végvárrá vált, védelmi szempontok szerint átalakították. Köréje erődítést építettek…
A Bencés Rend 1990-ben térhetett vissza Tihanyba, de a kolostor-együttest csak 1994-ben kapta vissza a Magyar Államtól. 1992-ben elindult a templom belső restaurálása (falképek, oltárok), amely 1996-ra fejeződött be. 1996-ban megkezdődött a kolostor teljes felújítása.
Újvidéken született, a kismagyar világban Nagyváradra települt, oda nősült vegyészmérnök volt az alapító elnöke a Nagyatádra emigrált erdélyiek körének. Utóda fia, dr. Orbán Csaba, a városi kórház stratégiai igazgatója, a jubileumi fesztivál főrendezője, jelenlegi elnök.
Kovács Géza, a Wass Albert Emlékezete Alapítvány kuratóriumának elnöke: - Meglepett, hogy a szoboravató beszédében Szászfalvi László, országgyűlési képviselőnk mily sokszor említette alapítványunkat. Az már nem, hogy idézte névadó írónkat is, hisz Erdélyből menekült ő, szervezte a magyarországiak és erdélyiek testvéri együttműködését könyvkiadásban, felsőoktatásban még Amerikában is. A polgári szervezetek, vállalkozók dr. Orbán Csabáékkal együtt fundálták alapítványunkat, ezért természetes, hogy kutatómunkával, előadásokkal támogatjuk a Nagyatádi Erdélyi Kört kulturális törekvéseikben.
Kopjafákat állítottak erdélyi fejedelmeknek, hozzájuk kötődő íróknak. Műsorokat, újságcikkeket adtunk hozzá. Néhány éve elhatározták, hogy a kultúra, a hazafiság nagyatádi nagyjainak tetteit és tanulságait tárják a mai és jövendő generációk elé. Horváth Lóránd helyi születésű plébános pincemúzeumot létesített a ferences kolostorban páter Hajnal Zénó erdélyi születésű gvárdián 1945-ös vértanúhalála emlékére. Emlékeztető-füzetet szerkesztettünk, az Erdélyi Kör pedig kiadta, s annak alapján a tárlatlátogatások szaporodtak, az önkormányzat posztumusz díjban részesítette…
A 2020. szeptember 18-20-a között zajló jubileumi ünnepi esemény-sorozaton a Budapesti Székely Kör két fővel képviseltette magát.
A Budapesti Székely Kör Velünk élő Trianon című estjén 2020. október 1-én megtekintettük Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas filmrendező Trianonról szóló filmjét, majd Brenner Dominik az ifjúság nevében szólt a résztvevőkhöz. (Beszédét lentebb közöljük.)
Az esten közreműködött Kegye János pánsípművész, a Magyar Kultúra lovagja és Kémenes Örs, székely fiatalember, aki az Íme az én szeretett fiam című könyvből olvasott fel néhány Böjte Csaba gondolatot. Schön György, a HÁLÓ kulturális központ munkáját mutatta be kisfilm kíséretében a résztvevőknek.
Koltay Gábor, az est díszvendége influenza miatt nem tudott megjelenni az esten. A Vele történő találkozást egy későbbi időpontban pótoljuk.
Brenner Dominik beszéde
Felvidék, Kárpátalja, Erdély (Partium, Bánság, Székelyföld), Délvidék, Őrvidék, Himnusz, Trikolór, Magyar, nemzet...
Trianoni békediktátum 100 éves évfordulóján arra emlékezünk, amikor országunk bő 2/3-át elveszítettük. 64 vármegyéből még 20 sem maradt. A népek önrendelkezése jegyében több millió magyar testvérünk felett egyik pillanatról a másikra átemelték a határ. Családok szakadtak szét. Cél a magyarság megsemmisítése volt. De mi erősek voltunk, küzdöttünk, kitartottunk, és a mai mapig fent maradtunk. Azóta folyamatosan – sajnos a mai napig – valamilyen formában a magyar kisebbségeket, többféleképp próbálták, próbálják elnyomni. Csak az elnyomás intenzitása változik, maga az elnyomás nem! De hiába a próbálkozások…
A nemzeti összetartozás napja a 2010. évi VL. (45)-ös számú törvény szerint az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója június 4-e nemzeti emléknap Magyarországon a törvény elfogadásával az országgyűlés kinyilvánította a több állam fennhatósága alávetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Különleges. Ez Minket, magyarokat jelképez, az országunkat, gyökereinket egészen a lombokig, és a friss hajtásokig! Mi magyarok , határon innen és túl, éljünk bárhol a világon, a folyó, a patak, a csermely, az erek, ahogy szerteágaznak az országon, és azon túl, egy hatalmas családot, Nemzetünket, minket magyarokat és a kapcsolatunkat, az Összetartozásunkat mutatja! Tudjuk, hogy, amit jelképeznek, az a sok csoda, az a hatalmas erő, mind a Miénk, magyaroké! Ezen felül, amit belül okoz, azt a dobbanást, azt minden igazhitű magyar érzi bent! Könnyeket csal a szemünkbe. Ekkor dobbanhat minden magyar szív egyszerre, az összetartozás érzésével. És ez ma, itt van közöttünk 2020-ban is. Mind fizikai értelemben, mind lelki összetartozás jegyében, az összetartozás évében! Ez közösen mind a Miénk, minden magyar emberé!
Ha rátekintünk, a múltunk, jelenünk és a jövőnk, a Hősök, a történelmünk, Szent István országa, Boldogasszony kincse, és ezer más dolog jut eszünkbe róla! Minden igazhitű magyar szívében elindul egy bizonyos érzelem, egy bizsergés. Könnyünk csordul! Minden egyes alkalommal átéljük, mekkora hatalmas ereje van! Minden magyar embernek, lelkéből sugárzik ki, érzi, hogy mit jelent számára az Összetartozás. Azt, hogy több mint 1000 éve fennállunk, itt voltunk, vagyunk, és leszünk!
És most megéltük azt is, hogy 2020 az elmúlt esztendők legfontosabb éve. Hiszen 2020 a Nemzeti Összetartozás éve. Ez a Mi évünk, a magyarok éve. Most dobbanhat össze mind a 15 millió magyar szív. Együtt, közösen kitartóan egy erős nemzetet formálhatunk és nevelhetünk tovább nemzedékeken át. Közösen küzdünk, segítünk, fogjuk egymás kezét, lélekben, egyetértésben, és így a Jó Isten segítségével egy csodálatosabb jövőt építhetünk.
Mind nagyon szeretjük Hazánkat és mindent megtennénk érte. Mint testvér a testvérrel karöltve, küzdjünk az eljövendő időszakban is, hogy ismét naggyá tegyük Magyarországot. Mert ez mind a miénk, a mi országunk, a mi nemzetünk, és ezekért érdemes küzdeni, és harcolni. Történjen bármi, élünk vagy meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk! Mert akárhova vetett a sors, mi magyarok összetartozunk. Ne feledjük, „NEMZET NÉLKÜL NINCS JÖVŐNK!” Hajrá Magyarország!
A Budapesti Székely Kör 30 fős csoportja látogatást tett 2020. október 15-én a Dunaparton álló Országházban, majd a Szabad György Irodaházban található Tisza István Múzeumban. Remek idegenvezetőnk, Tótpál Ágnes elmondta: - Magyarország parlamentjének épületét - amit magyarul Országháznak hívunk - méltón sorolják a világ legszebb parlamentjeinek sorába.
A Dunaparti panoráma egyik legfontosabb elemeként 2011-ben a Világörökség részének választott épület felbecsülhetetlen muzeális érték, a magyar nemzet büszkesége.
Az Országház a törvényhozás otthona, a Szent Korona őrzési helye, 199 országgyűlési képviselő, valamint az őket segítő közel 600 ember munkahelye.
Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak.
Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező - Steindl Imre - az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.
A XIX. század végén, 17 éven át (1885–1902) épülő impozáns alkotás mára Magyarország és a főváros szimbólumává vált. Az építés ideje az ország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő korszaka volt. Ekkor épült a Hősök tere, az Andrássy út, a Nyugati pályaudvar, több Duna-híd, valamint a kontinens első földalatti vasútját is ebben az időben adták át. Mindezek mellett a korszak legnagyobb hazai vállalkozásának mégis az Országház létrehozását tekinthetjük, ami önmagában is hatással volt a gazdaság fejlődésére. Az építésnél kifejezett szándék volt ugyanis, hogy magyar alapanyagokból, hazai iparosok, gyártók bevonásával készüljön az épület, míg díszítésében a környező Kárpát-medence növényvilágát igyekezzen megjeleníteni.
A munkálatok során nem volt helye a spórolásnak, így csak 22-23 karátos aranyból mintegy 40 kg-ot használtak fel a Ház díszítésére. Steindl Imre építész – az épület megálmodója – és korának számos képzőművésze, mesterembere, a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel az egyedülálló alkotással.
A Kupolacsarnokban található nagy magyar államférfiak között található Szent István és Szent László király, valamint a Budapesti Székely Kör szempontjából külön figyelmet szenteltünk négy erdélyi fejedelemnek: Báthory Istvánnak, Bocskai Istvánnak, Bethlen Gábornak és I. Rákóczi Györgynek. De a nagy magyar történelmi személyiségek között fedezhettük fel Mátyás királyt is.
A Ház méretei tiszteletet parancsolóak: a Dunával párhuzamos épületszárny 268 méter hosszú – ami hosszabb, mint a londoni parlament épületegyüttese –, legnagyobb szélessége 123 méter hosszú. A kupola tornyával 96 méter magasan szökell az égbe. Különféle építészeti stílusok elemei és motívumai keverednek az épületben: alaprajza barokk, a homlokzat díszítése a gótika világát idézi, míg a mennyezet díszítése reneszánsz formajegyeket hordoz.
Az Országház külső homlokzatainak felújítását az Orbán-kormány kezdte meg, mely 2014-ben ért véget, díszkivilágítása 2012-2014 között megújult.
Az Országgyűlési Múzeum új időszaki kiállítása 2020. augusztus 31-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Az Új világ hajnalán – Tisza István című tárlat a XX. század egyik legjelentősebb magyar államférfiját mutatja be, akinek politikája már a kortársak között is vitákat generált.
Tisza István tragikus sorsa szimbolikusan is összefonódott az Osztrák-Magyar Monarchia végével. A kiállítás egy kétszeres miniszterelnök gondolkodásába enged betekintést.
Corvin Mátyás király e helyen napfürdőzött, levegőzött és ebédelt a virágzó fák között
A Budapesti Székely Kör 37 fős csoportjának idei ötödik honismereti kirándulása - külön autóbusszal - Visegrádra vezetett 2020. október 28-án délelőtt. A történelmi város, a Dunakanyar szépsége, és kulturális öröksége lenyűgözött mindenkit.
Délelőtt a Fellegvárban jártunk, Tóth Béla felkért idegenvezető kíséretében, majd visegrádi honismereti kirándulásunkat a csodálatos panorámát nyújtó Hotel Silvanus Panoráma Éttermében folytattuk, ahol elfogyasztottuk ebédünket a napsütötte teraszon. Külön köszönet illeti Varga István Food and Beverage managert kedvességéért, odafigyeléséért, hogy csoportunk normál áron ebédelhetett e rangos étteremben. Köszönjük! Visegrádi honismereti kirándulásunkat délután a Királyi Palota, ma Mátyás király múzeum megtekintésével folytattuk, szintén idegenvezetőnk kíséretében.
Visegrád a Dunakanyar szívében elterülő város, Budapesttől 38 kilométerre északra, a Duna jobb partján helyezkedik el. Első írásos említése egy 1009-ben kiadott Szent István kori oklevélben jelenik meg először. Visegrád fontos stratégiai ponton épült, a Dunakanyar keleti bejáratánál, a Szentendre sziget csúcsánál, a folyamon átvezető rév fölé emelkedő dombon. Ezt a helyet már a rómaiak is megerősítették.
Visegrádot az élő középkor városának is szokták nevezni, itt található a Fellegvár, a Királyi palota és sok más történelmi emlék. A település mindig is központi szerepet töltött be a magyar történelembe. Többek között itt húzódott a római határvonal a limes, melynek az egyik legjobban megerősített körzete Visegrád volt.
Első alkalommal jelent meg marketing-anyagunk, így a Budapesti Székely Kör szétnyitható prospektusát hamarosan kézbe vehetik tagjaink, rendezvényeinket látogató barátaink.
Éves programjaink megvalósulását támogatta a Miniszterelnökség, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Elnökünk Böjte Csaba ferences szerzetesről szóló könyvének megírását és a kötet kiadását Balog Zoltán miniszter úr támogatta. Köszönjük!
További részletes beszámolóink, fotókkal megtekinthetők a www.szekelykor.hu honlapunkon!
Adója 1% százalékát köszönettel fogadjuk:
19638933-1-42
Nagylelkű adományát a BSZK bankszámlaszámára utalhatja:
11712004-20113025
Köszönjük!
Budapest, 2021. január 27-én
Írta és összeállította:
Frigyesy Ágnes elnök
Budapesti Székely Kör
1988-ban, immár 31 éve a már érezhető változások előszelét megneszelve, Pozsgay Imre bátorítására, László Gyula, Vékás Domokos, Domokos Pál-Péter, Kovács Péter, Balás Gábor, id. Ferencz Vilmos, Domokos Jenő, Fábián János, Antal Ferenc, Zsigmond Balázs, Gecző István és még sokan mások, megalakították a Székely Kört.
A kezdeti időben a Kör a Budapesten és környékén élő székely származású állampolgárok közös egyesületeként működött. Budakeszi, Páty, Zsámbék, Telki, Biatorbágy, Budaörs, Dunavarsány és Budajenő akkor mintegy ötvenezer fős lakossága közül ezerötszázan csatlakoztak az egyesülethez.
A magyar hagyományoknak megfelelően 1990-ben Budakeszin, 1993-ban Budajenő-Telkin, 1995-ben Biatorbágyon, 2001-ben Pátyon alakult önálló egyesület. Ma már több szervezet önálló egyesületként működik.
Jelen pillanatban baráti kapcsolatban állunk az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ) tizenegy tagszervezetével, illetve a Budapesti Székely Kör is tagja az EKOSZ-nak.
Egyesületünk a kultúra minden területével kapcsolatban áll, az anyaországon belül és határon túl. Az erdélyi magyar-székely kultúra otthoni és itthoni megőrzése, ápolása elsőrendű feladata a Budapesti Székely Körnek!
Csak néhány színművész, akik a BSZK-ban tevékenykedtek, tevékenykednek ma is: Ambrus András, Bánffy György, Bács Ferenc, Bitskey Tibor, Ferenczy Csongor, Raksányi Gellért, Bálint Márta, Jancsó Adrienne, Dózsa László, Kubik Anna, Sunyovszky Szilvia stb.
Néhány író-költő az együttműködők és tagok közül a teljesség igénye nélkül: Beke György, Kányádi Sándor, Méhes György, Pomogáts Béla, Sütő András, Szilágyi István, Tamás Menyhért és Kocsis István.
Előadó- és népművészeink: Ferencz Éva, Dévai Nagy Kamilla, Faragó Laura, Kóka Rozália, Petrás Mária, Kegye János, az Osztováta együttes stb.
Húsz év elteltével 2007-2008-ban a Budapesti Székely Kör megújult. A Gondviselésnek köszönhető, hogy 2007-ben az Erdélyország az én hazám fesztivál médiafőnökeként, melyre felkértek a szervezők, megismerkedtem Ferencz Vilmos, akkori elnökkel, akivel a haláláig együttműködve közösen dolgoztunk. Előbb, mint média-felelős, majd média-és program-felelősként. 2015 év elején indult be a sikeres és népszerű beszélgető műsorom, csak néhány név a sok művész közül: Takaró Mihály, Raffay Ernő, Koltay Gábor és Gergely, Papp Lajos és Bethlen Farkas, Csókay András, Ugron Béla, Török testvérek, Dévai Nagy Kamilla és persze Böjte Csaba ferencesrendi testvér, aki többször is volt vendégünk és akit hamarosan ismét várunk a Budapesti Székely Kör estjére.
Rendszeres fellépő művészeink között említem Kegye Jánost, Zoltáni Zsoltot, Takács Bence Ervint, a Jókai Mór Általános Iskola gyermekkórusát és sokan másokat.
Beszélgető-műsorainkat továbbfolytatjuk.
Vili nagy utazó volt, mint ahogy Apám is. Tehát támogatás függvényében szeretnénk majd rendszeres utazásokat szervezni Erdélybe, vagy olyan országokba, ahol erdélyi, székely gyökereinkre találhatunk. Hazai honismereti utazásainkat is folytatjuk majd. De a fokozatosság elve alapján építkezünk tovább! Májusban, júniusban és augusztusban is lesz egy-egy szép programunk. (Leányfalu - Szász István Tas orvos-író múzeum-otthonába látogatunk 2019 májusában, Verőcén megtekintjük a Wass Albert emlékmúzeumot júniusban, míg augusztus 11-én Gödöllőre, a Királyi Kastélyba utazunk.)
Jó kapcsolatban állunk a máréfalvi néptánccsoporttal, akik minden évben nyáron az anyaországban turnéznak. Budapesti útjuk alkalmával a Budapesti Székely Kör minden évben vendégül látja őket egy ebédre, cukrászdás süteményre - Kiss István régiségkereskedő támogató közreműködésével. Ezt a nemes hagyományunkat is folytatjuk, mint ahogy Böjte Csaba árváit, nehézsorsú gyermekeit is szeretnénk majd támogatni, egy-egy otthon meglátogatásakor.
Estünkön az új elnök mellett bemutatkoztak az elnökség tagjai: Horváth Zoltán György, Kolozsvári Gyöngyvér, Rébayné Burka Éva, Kozma Sándor, valamint honlaposunk Jónás Attila Szilveszter és Váli Anna fotósunk. Továbbá az ellenőrző bizottság tagjai: Dr. Rigóné Nádasdi Éva, Pilisi Erika és Gál Tibor.
A Budapesti Székely Kör tagsága: Régi tagjainknak lehetőségük lesz az est után megújítani tagviszonyukat. Aktív dolgozóknak 4000 Ft, nyugdíjasoknak, diákoknak 2000 Ft az éves tagdíj. Aki még nem tagja a BSZK-nak, de érdeklődik a munkánk iránt, kérjük az est végén jelentkezzen! Felírjuk a nevét és a programjaink egyéves látogatása után, két BSZK ajánlóval, motivációs levél írásával léphet be közénk - az elnökség jóváhagyása után. Tagság elbírálása: évente egyszer lesz év végén/év elején.
A Budapesti Székely Kör tagjai a 2018. július 23-án elhunyt elnökükre, Ferencz Vilmosra tisztelettel emlékeznek!
Elhangzott 2019. április 10-én, a Budapesti Székely Kör új elnöke és új elnökségi tagjainak bemutatkozó estjén a Vármegye Galériában
2018. december 20-a óta a Budapesti Székely Kör elnöke
Váli Anna felvétele
2018-ban újabb kötetén dolgozik, hisz 2001 óta önkéntes újságíró segítője Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyermekmentő missziós munkájának cikkeivel, fotóival, tudósításaival
2017-2019. Idén harmadik alkalommal készíti el - Balog Zoltán miniszter úr egyedi támogatásával - fotóiból összeállított, Zarándokvonattal a pünkösdi búcsúba című képes, tájékoztató imafüzetét, amit a Székely gyors-Csíksomlyó expressz össznemzeti zarándokvonaton utazók, mintegy 1000 fő ajándékba kapja.
2017. Karácsonyán - a GULAG Emlékév alkalmából - megjelent a Legyen meg a Te akaratod című kötete, üldözött magyar papi sorsokat mutat be kötetében: Harangozó Ferenc pápai prelátust, Mindszenty József bíboros, hercegprímást, Olofsson Placid bencés szerzetest és Balogh István tábori lelkész szenvedésekkel teli életútját
2017. Húsvétján - Balog Zoltán miniszter egyedi támogatásával - megjelent második kötete: Az Úr csodásan működik címmel, erdélyi magyar üldözött papi sorsokat mutat be kötetében: Ferencz Béla Ervin OFM, Bíró János Antal OFM, Tőkés István református lelkipászor, teológiai professzor életútját, sok családi fotóval ékesítve. A másfél év alatt több, mint 40 könyvbemutatót tartott Erdélyszerte, Budapesten és szülővárosában: Kecskeméten
2012 óta a Budapesti Székely Kör médiafelelőse, program-szervező, 2015 ősze óta önálló estjeinek műsorvezetője is, ahová jeles közéleti személyiségeket hív meg
2010. Csíkrákosi Árpádházi Magyar Szentek Napjai székely-magyar találkozó médiafőnöke - Kovács Annamária felkérésére
2009-ben a partiumi fiatalok felkérésére a Partiumi Híd Fesztivál médiafőnöke
2008-ban az Erdélyország az én hazám fesztivál sikeres médiafőnöke, 2014-ben ismét felkérik a médiafőnöki feladatok elvégzésére
2006 óta több internetes hírszolgálat tudósítója, köztük a hollandiai Mikes International rendszeres szerzője
2004-2005: Az Erdélyi gyökerű örmények havilapja főszerkesztője
2005 óta tudósító, interjú készítő: Nemzetőr, Kapu, Nyugati Magyarság, Erdélyi Napló, Szent Kereszt Magazin, Búvópatak stb.
2002-2005: tudósító és korrektor a Magyar Kurírnál, (Magyar Katolikus Püspöki Kar hírszolgálatánál)
1999-2001: Egyházi rovatvezető a Kis Újság című hetilapnál - az ökumené szellemében
1996-1998: Magyarországi Mindszenty Alapítvány és Magán Levéltár munkatársa - A Magyarországra hazatért Mindszenty hagyaték fotóanyagát elsőként rendezi
1994-ben a Lakitelek Alapítvány egyéves ösztöndíjban részesítette, amikor a német nyelvterületen élő (Németország, Ausztria, Svájc) emigráns magyarokkal készített interjú-sorozatot. Elkészülése után betörtek otthonába és elvitték a hangzó anyagokat.
1990-től több lap külső- és belső munkatársa: Kecskeméti Lapok, Új Magyarország, Világszövetség, Münchenben székelő Tollas Tibor nevéhez köthető Nemzetőr stb.
1990-ben, a rendszerváltozás hajnalán megjelent Közép-Európa mozgásban című első interjúkötete az akkori politikai-, közéleti elit képviselőivel - Lezsák Sándor vezette MDF megbízásából
1984-1991: pedagógus, közben megjelennek első publikációi. Önszántából hagyta ott a pedagógus pályát és lépett az újságírói pályára
1984. Szakdolgozatát (Tanítóképző Főiskola - Kaposvár) Sütő András írói munkásságáról - jelesre - írta Homlokodnak gondjai, homlokomnak ráncai címmel. Sütő András, erdélyi magyar íróhoz - haláláig - nemes barátság kötötte