Szent László-napi
Bukovinai Székely Találkozó
először

A Budapesti Székely Kör első alkalommal szervezte meg a Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozót 2014. június 28-29-én Budapesten, a Reménység Szigetén. A helyszínt az Erdélyi Gyülekezet biztosította. A nyitó eseményen beszédet mondott Kóka Rozália Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke és Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze megáldotta a résztvevőket. Közreműködött az Osztováta Együttes, moderált Frigyesy Ágnes, a Találkozó médiafőnöke.

Az ünnepi megnyitót követően Hévizi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke Szent László és a magyar királyság mint európai hatalom címmel tartott érdekes előadást, őt követte Medvigy Endre irodalomkutató előadása Nyirő József Madéfalvi veszedelem című könyvéről.

Délután a Hidas Székelykör Néptánc Egyesület tagjai kápráztatták el az érdeklődőket hagyományőrző néptáncukkal. Felnőttek, fiatalok és egész kicsi gyermekek is táncolnak az együttesben.

Szent László királyunk alakját idézte fel Ft. Csipak Csaba székelykevei katolikus plébános június 28-án bemutatott esti szentmisében, majd másnap Ft. Halász Béla református püspök hirdette Isten igéjét a Találkozó keretén belül.

A Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozó sztár-vendége Tamás Gábor volt. A neves előadóművész kifejezetten erre a koncertre érkezett Svédországból, s mint mondta: Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör hívására szívesen érkezik akár Verőcére, akár a Reménység Szigetére.

A Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozó kiemelkedő programja volt a június 29-i Székelyföld autonómiája elnevezésű kerekasztal-beszélgetés, szintén a Reménység Szigetén. A tanácskozás Hévizi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnökének bevezető előadásával kezdődött, majd Potápi Árpád György államtitkár kormányszintű döntésekről szólt, míg Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszámolt az aktuális székelyföldi autonómia-kérdésekről. Őt követte Kalmár Ferenc KDNP szakértő, Csóti György v. országgyűlési képviselő és György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke, akik véleményükkel gazdagították a problémakört.

A tanácskozást Szekeres Lukács Sándor, az EKOSZ elnöke moderálta.

A zsúfolásig megtelt teremben az autonómia-kerekasztal beszélgetés zárultával Psalmus Hungaricus címmel Meister Éva erdélyi színművész önálló verses műsora következett. Délután Kocsis István erdélyi magyar író a magyar szakrális királyokról, míg Tamás Menyhért József Attila-díjas író a madéfalvi veszedelemről tartott előadást. Dévai Nagy Kamilla és növendékei a szabadban tartották meg zenés műsorukat, majd a Monori Strázsák Néptáncegyüttes fergeteges táncprodukcióval mutatkozott be. Remek hagyományőrző táncukkal nagy sikert arattak... A kétnapos program a Siculus Együttes koncertjével végződött.

A bukovinai székelyek

Magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le. Őseiket Hadik András tábornok gyűjtötte össze a Moldvában szétszóródott székelyek közül. Öt falvat népesítettek be a 18. század végétől egészen 1941-ig, amikor az akkori magyar kormány Vajdaságba telepítette őket. Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott: osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le. Miután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység. Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785) és Andrásfalva (1786).

Frigyesy Ágnes
A szerző felvételeivel

Tekintse meg képeinket!Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozó - Frigyesy Ágnes képkollázsa
Budapesti Székely Kör